Idén 3,6, jövőre 3,5 százalékos növekedésre számít Magyarországon az Európai Bizottság

A növekedés 2016-os visszaesése főként annak tudható be, hogy mérséklődött az uniós források felhasználása és ezáltal csökkent azok növekedésserkentő ereje. Az adatokból kiderült, hogy a beruházások 15,5 százalékkal visszaestek, a magánfogyasztás azonban a bérek és foglalkoztatottság emelkedése nyomán 5 százalékkal nőtt.

A következő időszakban ugyanakkor várhatóan élénkülni fognak az uniós és a magánberuházások a bizottság szerint, ahogyan a háztartások fogyasztása is tovább fog nőni a bérek emelkedése, a kedvező munkaerőpiaci fejlemények, illetve a kereskedelmi bankok hitelezési aktivitásának javulása következtében. A tavalyi év után a 2017-es és 2018-as növekedésnek is a háztartások fogyasztása lesz a fő hajtóereje, amely idén 4,8, azt követően 3,3 százalékkal fog bővülni.

A várakozások szerint növekedésserkentő hatása lesz a kormány által bejelentett fokozatos minimálbéremelésnek, illetve járulék- és társaságiadó-csökkentésnek is.

A bizottságnál a magyar kereskedelmi többlet csökkenésére számítanak, minthogy a belső kereslet emelkedése valószínűleg az import növekedését fogja maga után vonni, a magasabb bérek nyomán pedig mérséklődni fog az export dinamikája. A kivitel növekedése ennek ellenére továbbra is erős marad, amit különösképpen a gyártási kapacitások fejlesztése segít, főként az autóipari ágazatban.

A szakértők úgy vélik, hogy a magyarországi munkanélküliség tovább zsugorodik majd, idén 4,1 százalékos, 2018-ban pedig 3,9 százalékos lesz a tavalyi 5,1 százalékot követően. Mint írták, a foglalkoztatottság 2016-ban rekordszintet ért el, amelyhez a magánszektor és a közmunkaprogram is hozzájárult, de ennek további javulása valószínűleg lassulni fog a munkaerőpiac szűkülésével, illetve a szakképzettség terén eltérő kereslet és kínálat további távolodása miatt.

Az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény becslései szerint az infláció fokozatosan emelkedni fog, a fogyasztói árindex a tavalyi 0,4 százalékról 2017-re 2,9 százalékra, majd 2018-ra 3,2 százalékra ugrik a kereslet növekedése nyomán, és átlépi a jegybank 3 százalékos célját.

A költségvetési deficit a 3 százalékos uniós tűréshatár alatt fog maradni, a tavalyi 1,8 után az emelkedő kiadások és az adócsökkentések miatt idén 2,3, jövőre pedig 2,4 százalék körül várható az Európai Unió prognózisa szerint.

Az államadósság tavaly a GDP 74,1 százalékára mérséklődött, 2017-ben 72,6, 2018-ban pedig 71,2 százalékra lehet számítani - írták a dokumentumban.