Szigorú fiskális politikát ígér a kormány által beterjesztett, két évre szóló költségvetési keretterv. A szociális és az egészségügyi kiadásokon spórolhat a legtöbbet a kabinet.
Az áprilisi konvergenciaprogramban felvázoltnál részletesebb, bár rövidebb időtávú költségvetési keretről született kormányrendelet. A Magyar Közlönyben közzétett dokumentum 2013-ig tartalmazza a költségvetési keretszámokat.
Az eddig is tudható volt, hogy a szociális kiadásokon és az egészségügyön kíván a legtöbbet spórolni a kormány, most már látszanak a konkrét számok is. Munkaerő-piaci támogatásra például 16 százalékkal kevesebb jut 2012-ben, azaz 283 milliárd forint, de ez az összeg 2013-ban már magasabb lesz, bár az idei előirányzatot nem fogja elérni még nominálisan sem.
A tervezet szerint a teljes kiadási főösszeg eközben 1,2 százalékkal lesz magasabb az ideinél 2012-ben, azaz jóval a 3,4 százalékra várt infláció alatti a kiadásbővülés. Az 1,9 százalékosra tervezett bevételnövekedéssel együtt ez a jövő évre ambiciózus, 1,9 százalékos GDP-arányos hiányt eredményez pénzforgalmi szemléletben. Ez ugyan nem vethető össze közvetlenül a konvergenciaprogram vállalásával (mert az az eredményszemléletű hiánymutatóra vonatkozik), de még annál is szigorúbbnak tűnik. Az idei hiánnyal sem lehet közvetlenül összehasonlítani a 606 milliárd forintos deficittervet, mivel az idén a Mol orosz részvénypakettjének megvásárlása terheli a kiadási oldalt, amely így 1184 milliárd forinttal haladja meg a bevételeket. Az utóbbi nélkül számított 2011-es hiány viszont már igen, és az 687 milliárd forintra várható.
A konvergenciaprogramban bemutatott takarékossági intézkedések megjelennek a friss dokumentumban, ugyanakkor nem teljes az összehasonlíthatóság. Az egészségügyben például az áprilisi program még 83 milliárd forintos lefaragást vállalt 2012-re, míg a mostani tervben 74,6 milliárdos a kiadáscsökkenés az Egészségbiztosítási Alapban (a bevételek szinte változatlanok). A konvergenciatervben nem említett területeken is jelentős spórolás látszik, például a lakásépítési támogatásoknál, ahol bő 23 milliárd forintot von el a kormány 2013-ra.
Mindenképpen pozitívum viszont, hogy az idén még 124 milliárd forintnyi rendes tartalékot jövőre 142, 2013-ra 197 milliárd forintra emelik. Igaz, az idén ennél is nagyobb, 250 milliárd forintos plusztartalékot hozott létre a kabinet, ám ez a büdzsé évközi korrekciójának is tekinthető, mivel a hiányszámok eléréséhez ekkora spórolásra van szükség.
Az egyes minisztériumok és egyéb intézmények következő évekre vonatkozó kötelezettségvállalását is maximálta a kormány. Itt is jelentős szigorítás látható, a keretösszegek mindegyik szervnél jelentősen csökkennek a hároméves időhorizonton, a legnagyobb mértékben a Nemzeti Erőforrás Minisztériumnál, 285 milliárdról 130 milliárd forintra. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium mozgástere is szűkül, 152 milliárd forint helyett 73 milliárd forintnyi kötelezettséget vállalhatnak, habár ezekben a számokban a PPP-konstrukciókból adódó várható kifizetések nincsenek benne.