Kedvezőnek tartja a magyar gazdaság középtávú kilátásait, de a kockázatokra is felhívja a figyelmet a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Magyarországon tárgyaló delegációja, amely a budapesti látogatás után kiadott záró nyilatkozatát csütörtökön tette közzé.
Több egymást követő év erős gazdasági növekedése után tavaly 2 százalékra lassult a hazai össztermék (GDP) növekedése, de idén már mintegy 3 százalékkal bővülhet a magyar gazdaság, a foglalkoztatottság tovább nő, a bérek és a nyersanyagok árának emelkedésével pedig fokozatosan felpörög az infláció - állapították meg az IMF szakértői, akik Khaled Sakr vezetésével február 23. és március 8. között tárgyaltak Budapesten, az IMF Alapokmányának IV. cikkelye alapján végzett rendes éves felülvizsgálat keretében.
"A középtávú kilátások továbbra is kedvezőek, de kockázatok terhelik. A még mindig törékeny euróövezeti fellendülés gyengülése, vagy a világkereskedelem lassulása fékezheti az exportot. Az Egyesült Államok és az euróövezet monetáris politikájának normalizálása a finanszírozási költségek emelkedését és a tőkeáramlás ingadozását eredményezheti" - mutattak rá a szakértők, akik szerint a kockázatokat ugyanakkor enyhíti a folyó fizetési mérleg egyenlegének, a nemzetközi befektetések pozíciójának és Magyarország piaci megítélésének utóbbi években tapasztalt javulása.
"Magyarország gazdasági ereje lehetőséget nyújt egy növekedésbarát fiskális konszolidációra" - áll a dokumentumban. Az IMF szakértői szerint a konszolidációnak a kiadások minőségének és a bevételek összetételének javítására kell összpontosulnia, miközben fokozatosan javul a költségvetés ciklikusan kiigazított egyensúlya. Egy ilyen stratégia lehetővé tenné, hogy a monetáris politika hosszabb ideig laza maradhasson. Ezáltal ösztönözné a növekedést, miközben elegendő költségvetési tartalékot hozna létre a világgazdaság negatív meglepetéseinek kivédésére. Ezek az elemek és a versenyképesség növelését célzó egyéb intézkedések hozzájárulnának a hatóságok kettős céljának - a fenntartható növekedés és a gazdaság középtávú teljesítőképességének fokozása - eléréséhez.
Az IMF szakértői a magyar kormány 2,4 százalékos várakozásával szemben arra számítanak, hogy a költségvetés hiánya idén a GDP 2,6 százalékára rúghat. "Egy olyan időben, amikor a gazdaság teljesítménye várhatóan jelentősen javul, és akár teljes kapacitása felett működik, kívánatos a költségvetési egyensúly javítása. A 2016-hoz képest magasabb deficitnek gazdaságélénkítő hatása van. Mindazonáltal ez azt is jelentené, hogy a monetáris politika gyorsabb ütemben normalizálódhatna, és a magyar gazdaság kitettebb lenne az új sokkoknak a még korlátozott költségvetési mozgástér miatt" - mutattak rá a szakértők, akik további költségvetési intézkedéseket javasolnak a ciklikusan kiigazított egyenleg javításának érdekében.
A küldöttség azt javasolta a kormánynak, hogy a strukturális reformok előmozdításával fokozza a termelékenységet, ezáltal támogatva a gazdasági növekedést. Emellett fontos lenne a múlt erőfeszítéseire építve tovább javítani a szakmai oktatást és a közmunkaprogramot. Kulcsfontosságú lenne az üzleti környezet javítása az észlelt korrupció kezelésével, az átláthatóság fokozása és a politikai kiszámíthatóság erősítése révén.
A Magyar Nemzeti Bankról szólva az IMF szakértői megállapították, hogy a jegybank tavaly megfelelő módon enyhítette tovább monetáris politikáját a nyomott inflációra és a tervezettnél alacsonyabb gazdasági növekedésre való tekintettel. A jövőre nézve azonban fontos, hogy az MNB árgus szemmel figyelje a helyzetet, és készen álljon egyes ösztönző intézkedések kivezetésére, ha a maginflációs nyomások felerősödnek.