A Nemzetközi Valutaalap (IMF) nem változtatott Magyarországra vonatkozó makrogazdasági előrejelzésén, így továbbra is stagnálást vár az idei évre, 2014-re pedig 1,2 százalékos gazdasági növekedést. A szervezet által kedden nyilvánosságra hozott Világgazdasági Kilátások féléves jelentésben az IMF egy számot változtatott a március végén kiadott magyarországi országjelentés makrogazdasági prognózisához képest. Eszerint a munkanélküliségi ráta a tavalyi 11,0 százalékról az idén 10,5 százalékra csökkenhet a korábban várt, 11,1 százalékos emelkedés helyett.
Az IMF megismételte: 2013-ban 3,2 százalékos, jövőre pedig 3,5 százalékos éves inflációt vár, míg a folyó fizetési mérleg többlete az idén a bruttó hazai termék 2,1 százalékát, 2014-ben pedig 1,8 százalékát érheti el. Az IMF megjegyzi: Magyarország továbbra is nehéz kilátások elé néz a magas külső- és államadósság miatt. Ehhez olyan nemszokványos gazdaságpolitikai intézkedések társultak, amelyek aláásták a piac bizalmát és visszavetették a beruházásokat - véli a szervezet. Európa feltörekvő országairól szólva a valutaalap kiemelte, hogy - elsősorban az euróövezeti válság és a nagyobb gazdaságok megszorításai miatt - a tavalyi visszaesés után csak mérsékelt kilábalás várható 2013-ban és 2014-ben.
Az IMF szerint a térség egészében az idén 2,25 százalékos, jövőre pedig 2,75 százalékos növekedés várható. Ezt a növekedést a javuló pénzpiaci hangulat, az egyre kedvezőbb külső finanszírozási feltételek, az év második felére várható jegybanki lazítási politika és a költségvetési megszorítások egyre kisebb növekedéstompító hatása segíthetik.
A valutaalap figyelmeztet ugyanakkor, hogy több tényező, így a kulcsfontosságú exportpiacnak számító euróövezeti gazdaság lanyha növekedése, továbbá a térségbeli bankok finanszírozási szerkezetének átalakulása is visszatarthatja a növekedést. Az IMF szerint a térségre általánosan is jellemző, hogy nem múltak el a válság nyomai: magas a nemteljesítő hitelek aránya és nem fejeződött be az állami szféra pénzügyi konszolidációja. A jelentés figyelmeztet, hogy a költségvetés fenntarthatóságával és a bankrendszerrel kapcsolatos hiányosságok az egyes országokban - így Magyarországon is - felnagyíthatják a külső sokkok hatását.
A pénzügyi szervezet mindazonáltal úgy látja, hogy prognózisát illetően kisebbek a negatív irányba mutató kockázatok, mint a legutóbbi, októberben ismertetett jelentés idején. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy az euróövezeti válság kockázatai is csökkentek.