- A német K-Utec tervezi az első lítiumkitermelő és -feldolgozó üzemet Bolíviában, így megindulhat a világ legnagyobb lítium-lelőhelyének kitermelése - tájékoztatta Heiner Marx vezérigazgató a német dpa hírügynökséget a szerződés aláírása alkalmából. A becslések szerint az Andok hegyvonulataiban található, több mint 10 ezer négyzetkilométer kiterjedésű és 3656 méter magasan fekvő Salar de Uyuni felszíni sómező rejti a világ legnagyobb lítiumnyersanyag-készletét.
A német vállalat a szerződés értelmében 4,5 millió eurós költséggel készíti el egy évi 30 ezer tonna lítium-karbonát előállításához szükséges kapacitással rendelkező üzem megvalósíthatósági tanulmányát. A bolíviai kormány 538 millió eurót tervez a kitermelő infrastruktúrába invesztálni.
Evo Morales bolíviai elnök hosszú ideig ellenérzéseket táplált a nyersanyagkincs kiaknázásával szemben, mivel azt kizárólag külföldi technológiai ismeretekkel lehet megvalósítani. A bennszülött lakosság érdekképviseletei ugyanis attól tartanak, hogy a lítiumkészletek kiaknázásával a Potosí ezüstlelőhely kitermeléséhez hasonlóan a spanyol gyarmati időkre jellemző kizsákmányolás ismétlődik meg.
A Salar de Uyuni emellett Bolívia egyik legjövedelmezőbb turisztikai attrakciója is. A kitermelés azonban a sómező egy kis részére korlátozódik majd.
A lítium a természetben kizárólag stabil vegyi kötésben fordul elő, ezért kinyerése csak többlépcsős vegyipari eljárással lehetséges, amelynek végén elektrolízissel állítják elő a tiszta fémet.
A lítium az elektromos autókhoz szükséges gyorsan tölthető, nagy tárolókapacitású akkumulátorok alapanyaga. Használják még a repülőgépiparban alkalmazott könnyű és erős alumíniumötvözetek készítéséhez, valamint neutronernyőként az atomenergia iparban.
A lítium-karbonát világpiaci ára az elektromos autók által támasztott keresletnek köszönhetően a 2005-ös tonnánkénti 2500 dollárról 6400 dollárra emelkedett.
Citi Research (Citigroup) egy 2012-es előrejelzése szerint az elektromos autókhoz szükséges akkumulátorok gyártásához a lítiumkereslet a 2012-es 16,1 milliárd dollárról 34,3 milliárd dollárra emelkedik 2020-ra, a szórakoztató elektronikai eszközökben használt akkumulátorok gyártásához pedig 10,9 milliárd dollárról 14,7 milliárd dollárra.
Az U.S. Geological Survey 2015 januári jelentése szerint a világ 34 millió tonna kitermelhető lítiumkészlettel rendelkezik, ebből 5,5 millió tonnával az Egyesült Államok. Bolívia készlete 9 millió tonna, Chile készlete 7,5 millió tonna. Argentína 6,5 millió tonnával, Ausztrália 1,7 millió tonnával, Kína pedig 5,4 millió tonnával rendelkezik. Kanada, a Kongói Demokratikus Köztársaság, Oroszország és Szerbia egyaránt egy-egy millió tonna készlettel rendelkezik.
A jelentés szerint a világ lítiumtermelése 2014-ben 6 százalékkal nőtt, ezen belül Argentína és Chile termelése 15 százalékkal. A termelői becslések szerint a világ lítiumfogyasztása 2014-ben 33 ezer tonna volt, 10 százalékkal magasabb az előző évinél. Az árak 2013-ról 2014-re nem változtak számottevő mértékben.
A termelők 2014-ben 36 ezer tonna lítiumot állítottak elő, ebből Argentína 2,9 ezer, Ausztrália 13 ezer, Chile 12,9 ezer, Kína 5 ezer és Zimbabwe ezer tonnát.