A Magyar Nemzeti Bank (MNB) jelentősen rontotta idei növekedési előrejelzését, és kissé javította inflációs prognózisát legfrissebb inflációs jelentésében. Simor András ismertetése szerint a GDP a márciusban várt 0,1 százalékos növekedés helyett 0,8 százalékkal eshet vissza, a korábban 5,6 százalékra várt éves átlagos infláció 5,3 százalék lehet.
A jegybankelnök kedden a monetáris tanács kamatdöntő ülését követő tájékoztatón elmondta: az MNB szakértői stábja által készített új inflációs prognózis a pénzromlás jövő évi ütemét 3,0 százalékról 3,5 százalékra emelte, a GDP-bővülés ütemét pedig 1,5 százalékról 0,8 százalékra csökkentette.
A jegybankelnök ismertette: a monetáris tanács szerint az áfa- és jövedékiadó-emelések kifutása után, a jövő év végére lassulhat az infláció a cél által kijelölt 3 százalékra.
Az alapkamatról az inflációs kilátásokat is figyelembe véve döntött a monetáris tanács. A testület előtt két javaslat volt, a 7 százalékos alapkamat tartására, valamint egy 25 bázispontos csökkentésre, a túlnyomó többség a kamattartásra szavazott - mondta Simor András.
A kamatot továbbra is a kockázati megítélés és az inflációs kilátások határozhatják meg. A kockázati megítélés tartós és érdemi, továbbá az infláció esetében is érdemi javulásra van szükség ahhoz, hogy kamatcsökkentést lehessen végrehajtani - jelezte a jegybankelnök. Hangsúlyozta: a jelenlegi kockázati felárakon nehéz az ország, a gazdaság finanszírozása, ebben változást Magyarország számára egy gyors IMF/EU-megállapodás hozhat. Ezért üdvözölte, hogy a jelek szerint a jegybanktörvény már nem lesz akadálya a tárgyalások megkezdésének az IMF-fel és az EU-val.
Simor András az MTI kérdésére közölte: az MNB ugyan nem látja 100 százalékban biztosítva, hogy elérhető a jövőre kitűzött GDP-arányos 2,2 százalékos államháztartási deficitcél, de 3 százalék alatti hiányt vár. A jövő évi hiánycél eléréséhez zárolni kell - szavai szerint "törölni kell" - a tartalékokat, és még további intézkedések is szükségesek lehetnek.
A tranzakciós illetéket firtató kérdésre azt mondta: ha már szükséges, azt úgy kell bevezetni, hogy ne okozzon torzulást a gazdaságban. Olyan terhelést kell bevezetni, amelynek viszonylag alacsony a szintje, és maximuma is van - tette hozzá. Simor András szerint felső korlát nélkül az adó jelentős torzulásokat okozhat a gazdaságban, és kedvezőtlen növekedési kihatásai is lehetnek. A jegybank elnöke szerint ilyen torzulás lehet például, hogy a gazdaság szereplői megváltoztatják a gazdaságban érvényesített szokásaikat, a tranzakciós illeték növelheti az inflációt, a reálgazdaságban még a bérek alakulására is kihathat, gyengébb foglalkoztatást is előidézhet, s nem utolsósorban a hitelezés további visszafogását eredményezheti.
Simor András arra is felhívta a figyelmet: a beruházások olyan alacsony szintre estek vissza, amely már időnként az amortizáció pótlásához sem elég. A beruházások ilyen mértékű visszafogása azzal is jár, hogy nemcsak a magyar gazdaság növekedése csökken, de a potenciális növekedési lehetősége is szűkül, ezen túl károsan hat a foglalkoztatásra is. Érdemi foglalkoztatás-bővüléssel így nem lehet számolni - mondta. A jegybank szakértői arra számítanak, hogy a magyarországi munkanélküliség 10 százalék fölött marad.