Szabó Gábor, a MISZ elnöke nyílt levélben fordult az országgyűlési képviselőkhöz, amelyben azt kéri, ne támogassák ezt a módosítást.
A levélben felhívta a figyelmet arra, hogy az Országgyűlésnek beterjesztett törvényjavaslat innovációt érintő több változtatást is tartalmaz, amelyek egy részével egyetértenek. Ugyanakkor a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról (KTIA) szóló törvény úgy módosulna, hogy a vállalatok a továbbiakban az innovációs járulékukból nem írhatnák le a saját innovációs tevékenységük, illetve a nonprofit vagy költségvetési kutatóhelyeknél megrendelt K+F projektek költségét.
A MISZ véleménye szerint a kutatás-fejlesztési költségek leírhatóságának megszüntetése szemben áll a KTIA egyik fő céljával, a vállalatok ösztönzésével, hogy saját K+F tevékenységet végezzenek, illetve ilyen megrendeléseket adjanak kutató szervezeteknek.
A szövetség értékelése szerint a KTIA törvény érvénybe lépése óta egyértelműen kimutatható a vállalati K+F kiadások növekedése, mert míg 2004-ben a teljes hazai K+F ráfordítás 40 százaléka származott az üzleti szektorból, ma már ez az arány mintegy 50 százalék, amiben az innovációs járulék leírhatósága fontos szerepet játszott.
Kedvező hatást jelent, hogy a leírható hányad terhére a vállalatok jelentős K+F megbízásokkal keresték meg az egyetemeket és az MTA kutatóintézeteit, amely lényegesen javította a kutatói szféra ipari beágyazódását - írta a szövetség elnöke.
A szövetség tisztában van azzal, hogy a leírhatósággal jó néhány szervezet visszaélt, ezért már korábban felvetették a kiskapuk bezárásának szükségességét, amire jó megoldást kínál a szaktárcának a Nemzeti Kutatási Innovációs és Tudománypolitikai Tanács által megtárgyalt és támogatott javaslata, amely szerint a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának bázisán létrejönne egy olyan intézmény, amely hatósági tevékenységként ellátná a kutatást végző szervezetek K+F szempontú minősítését - olvasható a MISZ elnökének nyílt levelében.