Kedden kezdődik és négy napon át tart a 48. Világgazdasági Fórum a svájci Davosban, ahol számos állam- és kormányfő mellett a gazdaság és a pénzügyi élet kiemelkedő képviselői vesznek részt.
A fórum utolsó munkanapján felszólal Donald Trump amerikai elnök. Utoljára elnökként Bill Clinton vett részt személyesen a davosi ülésen. Idén sem lesz ott Vlagyimir Putyin orosz államfő, aki 2009-ben járt az ülésen, akkor mint miniszterelnök.
A fóromon ott lesz például Narendra Modi indiai miniszterelnök, Angela Merkel német kancellár, Paolo Gentiloni olasz miniszterelnök, Emmanuel Macron francia elnök, Theresa May brit miniszterelnök, Justin Trudeau kanadai kormányfő és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke.
Minden évben rendre néhány nappal a davosi értekezlet kezdete előtt közzéteszik a fórum szervezői által összeállított, a Globális kockázatok címet viselő jelentést.
Az idei jelentés több kockázatot is kiemel, amelyekkel szembe kell nézni, köztük a klímaváltozás okozta károk, a gazdasági egyenlőtlenségek növekedése és a kibertámadások.
A legnagyobb veszélyt a világra nézve a geopolitikai bizonytalanság felerősödése jelenti azonban, különösen az Egyesült Államok és Észak-Korea között egyre feszültebbé váló viszony, aminek következtében a világ közelebb került a nukleáris katasztrófához, mint az elmúlt évtizedekben bármikor.
A kormányzatok, az üzleti és a tudományos élet, valamint nem kormányzati szervek mintegy ezer szakértőjének bevonásával készített felmérés szerint idén nő a gazdasági és a politikai feszültség a nagyhatalmak között. Negyven százalékuk a helyzet jelentősebb romlására számít. A válaszolók 79 százaléka úgy vélte továbbá, hogy nő az esélye annak, hogy katonai konfliktus alakul ki két ország között és nem csupán a Koreai-félszigeten, de a Közel-Keleten is.
A davosi fórom egyik újdonsága, hogy az általában a férfiak találkozójának tartott fórum mind a hét szakbizottságát idén nők vezetik majd. Így Christine Lagarde, az IMF vezérigazgatója, Ginni Rometty, az IBM elnök-vezérigazgatója, Erna Solberg norvég miniszterelnök, Sharan Burrow, a Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség (ITUC) főtitkára, Fabiola Gianotti, az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) vezérigazgatója, Isabelle Kocher, az Engie globális energetikai vállalat vezérigazgatója, valamint Chetna Sinha, az indiai Deshi Mahila Bank és a Mann Deshi Foundation alapító-elnöke.