Csaknem két és fél éve nem mért mélypontra süllyedt a brit feldolgozószektor aktivitása a kedden ismertetett átfogó októberi mérőszámok alapján. Szakértők szerint a folyamat a gyenge hazai kereslet, a beszállítói hálózatokban kialakult szűk keresztmetszetek, a magas infláció és a politikai-gazdasági bizonytalanságok hatásait jelzi.
Az S&P Global pénzügyi-gazdasági adatszolgáltató csoport és a brit vállalati szektor beszerzési aktivitását mérő intézet (Chartered Institute of Procurement & Supply, CIPS) közös felmérése szerint a brit feldolgozóipar szezonálisan kiigazított beszerzésimenedzser-indexe (BMI) októberben 46,2-re csökkent a szeptemberben mért 48,4-ről.
Az 50 feletti BMI-indexek a vizsgált szektorok aktivitásának élénkülését, az 50 alatti mutatók az aktivitás lanyhulását jelzik, vagyis a 46,2-es októberi gyáripari adat a brit feldolgozó ágazat teljesítményének gyorsuló ütemű visszaesését mutatta.
Az S&P Global a felméréshez fűzött helyzetértékelésében hangsúlyozta, hogy a feldolgozóipari BMI-jelzőszám három hónapja folyamatosan az 50-es határszint alatt jár.
A ház kiemelte azt is, hogy a brit gyáripar októberi aktivitási mutatója 29 hónapja nem volt olyan alacsony, mint a múlt hónapban.
A felmérés szerint az ágazat üzleti optimizmusa is két és fél évi mélyponton van.
Londoni makrogazdasági elemzők a brit gazdaság egészére is komor előrejelzéseket tartanak érvényben.
Az EY globális pénzügyi tanácsadó cég ITEM Club nevű londoni gazdasági kutatóintézetének új őszi prognózisa azt valószínűsíti, hogy a brit hazai össztermék (GDP) az idei harmadik negyedévben 0,3 százalékkal csökkent, és várhatóan 0,2 százalékkal esik vissza a negyedik negyedévtől a jövő év második negyedévének végéig terjedő időszak minden egyes negyedévében.
Az ITEM Club számításai szerint ez azt jelenti, hogy a brit GDP-érték 2023 egészében 0,3 százalékkal csökken, vagyis a brit gazdaság a következő egy évet recesszióban tölti.
John Glen, a CIPS főközgazdásza a brit feldolgozószektor októberi aktivitási adataihoz fűzött helyzetértékelésében úgy fogalmazott, hogy a borús számokhoz a globális gazdasági lendület megtorpanása mellett a nagy-britanniai belpolitika "döntésképtelensége" is hozzájárult.
Ez egyenes utalás volt arra, hogy a brit kormány élén nem egészen két hónapon belül három miniszterelnök váltotta egymást.
Boris Johnson szeptember elején távozott a kormányzó brit Konzervatív Párt éléről és így a miniszterelnöki posztról, miután az elmúlt hónapok sorozatos belpolitikai botrányai nyomán az alsóházi tory frakció lemondásra kényszerítette.
Utódja, Liz Truss alig 45 napig vezette a Konzervatív Pártot és a kormányt, mivel az egykori pénzügyminisztere, Kwasi Kwarteng által szeptember végén beterjesztett átfogó, ám a piaci szereplők által jórészt fedezetlennek ítélt adócsökkentési program súlyos piaci felfordulást okozott.
A font példátlan ütemű árfolyamgyengülése és a brit állampapírok hozamának meredek emelkedése soron kívüli jegybanki intervenciót is szükségessé tett, és végül az adócsökkentési program legnagyobb részét vissza kellett vonni.
Truss először menesztette Kwartenget, majd a múlt hónap végén maga is lemondott, miután a tory frakció ellene fordult.
A Konzervatív Párt alsóházi frakciócsoportja a múlt hétenRishi Sunak volt pénzügyminisztert választotta a Konzervatív Párt vezetőjének, így Sunak lett az új brit miniszterelnök.