Túlnyomó részben import tartósítószerekkel és sokféle adalékanyaggal kezelt olcsó tömegáruból főznek a közoktatási intézményekben, miközben a magyar mezőgazdasági kis- és középvállalkozások ellehetetlenülnek. Pedig a gyerekek egészsége érdekében is jobb lenne, ha helyi élelmiszerek kerülnének az asztalra az óvodákban és az iskolákban - hívta fel a figyelmet a május 31-ei sajtótájékoztatón Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlési és Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa.
Felhívásukat az iskolák, az óvodák és a bölcsődék fenntartóihoz és az intézményvezetőkhöz intézték a biztosok: tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a közétkeztetésben részesülő gyermekek asztalára minél több egészséges, lehetőleg helyi forrásból származó élelmiszer kerüljön. Egyúttal megkérték a vidékfejlesztésért, a közoktatásért és a népegészségügyért felelős tárcák vezetőit, működjenek együtt az érintettekkel a célok mielőbbi teljesülése érdekében.
Fülöp Sándor a felhívást ismertető május 31-ei sajtótájékoztatón elmondta, jó irányba tett elmozdulásnak érzik, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) kidolgozott egy nemzeti vidékfejlesztési stratégiát, ami megpróbálja megerősíteni a város és a vidék kapcsolatát. Hozzátette, szintén jó irányba tett lépésnek éreznék, ha az érintett minisztériumok konkrét intézkedéseket tennének azért, hogy a gyermekétkeztetésben a kontrollálható, leinformálható, ellenőrzött, biztonságos és egészséges élelmiszer nagyobb teret nyerjen. Aáry-Tamás Lajos megdöbbenésének adott hangot, miszerint az ÁNTSZ vizsgálatából kiderült, az óvodában és az iskolában a gyerekek ételének a sótartalma az ajánlottnak a háromszorosa, vagy annál nagyobb, ami főképp a tartósított, porból készült ételek következménye. Az orvosok szerint ennek köszönhetően jelent meg a gyermekkori hipertónia, a magas vérnyomás.
Az oktatási jogok biztosa az egészséges iskolai étkeztetés kapcsán azt tartja a legfontosabbnak, hogy helyben kis szövetségek jöjjenek létre a szülők, a gyerekek, a termelők, az iskola, a polgármester és a helyben munkavállalók vagy munkaadók között annak érdekében, hogy a gyerekek minél több egészséges élelmiszerhez juthassanak hozzá. "Ha a vállalkozó, aki paradicsomot termel, tudja, hogy a gyerekének, a keresztgyerekének, a testvére gyerekeinek vagy a szomszéd gyerekeknek adja az ételt az iskolában, akkor lehet, hogy másként fogja használni a permetszereket" - summázta az ombudsman.
A jövő nemzedékek ombudsmanjának munkatársa, Lányi András tudományos munkatárs elárulta, egy vizsgálat szerint, amit az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet készített két évvel ezelőtt, a jelenleg érvényes ajánlásokhoz képest száraz tésztából két és félszer annyit kapnak a gyerekek a közétkeztetésben, mint amennyit kellene. Húsból is másfélszeresét az ajánlott adagnak, az adott hús minősége pedig nem a legjobb, ezt bizonyítja, hogy azok vastartalma jóval kevesebb az előírtnál.
A szakember hangsúlyozta, tejtermékből az ajánlott alig több, mint a felét, 60 százalékát kapják meg a gyerekek, főzeléket átlagosan heti egyszer esznek, friss zöldséget és gyümölcsöt pedig csak minden második óvoda tud naponta biztosítani. Hozzátette, ezen zöldségek, gyümölcsök legtöbbje importból származik. Eközben a magyarországi mezőgazdasági kis és középvállalkozás helyzete ellehetetlenült.
(www.edupress.hu)