A költségvetés a Széll Kálmán Tervben szereplő összeg akár másfél-kétszeresét takaríthatná meg a terv foglalkoztatási, munkaerőpiaci és nyugdíjintézkedéseiből, az azóta bejelentett kormányzati szándékok, illetve törvénytervezetek alapján a tervbe vett egyenlegjavulás alig fele várható - állítják a tavasszal alakult Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest (KFIB) kutatói.
Romhányi Balázs, az intézet vezetője, aki korábban a Költségvetési Tanács titkárságának főigazgatója volt, a KFIB budapesti sajtótájékoztatóján elmondta: ha a korlátozott változat valósul meg, a költségvetési tervekben keletkező lyuk betömésére forrást kell találni.
Elmondta: az említett területeken a most valószínűsíthető változtatásoktól várható nettó költségvetési megtakarítás számításaik szerint jövőre a célként megjelölt 288 milliárd forint helyett csupán 144 milliárd forint, 2013-ban pedig a remélt 336 milliárd forint helyett csupán 174 milliárd lesz.
A fenti módosított előrejelzésnél azzal számoltak, hogy a kormány a rokkantellátás felülvizsgálatából kihagyja az 57 éven felülieket, és általánosságban mégsem változtat a korengedményes és előrehozott nyugdíjak szabályozásán. A benyújtott törvényjavaslatnak megfelelően feltételezték azt is, hogy az álláskeresési járadék csökkentett összeggel, de 3 hónap helyett 6 hónapra jár (az utolsó változat ezt visszaállította az eredeti terv szerinti 3 hónapra).
Az eredetileg meghirdetett tervek végrehajtása a kormány által betervezettnél nagyobb megtakarítást hozna, de a mára reálisabbnak tűnő módosított változatban is csaknem 200 ezren szorulnának ki az eddigi ellátásokból, ennyivel növelve a később közmunkában foglalkoztatandók számát - mutatott rá Romhányi Balázs.
Az eredeti tervek végigvitele esetén számításaik szerint közel 400 ezer embert, a rokkantellátásukat vagy álláskeresési támogatásukat elvesztők mintegy 80 százalékát kellene közmunkában foglalkoztatni.
A munkanélküliség ennek ellenére is némileg emelkedne, mivel az a 60-70 ezer fő, aki ténylegesen el tudna helyezkedni, olyan munkavállalókat szorítana ki a piacról, akik egyébként találtak volna munkát. A korengedményes nyugdíj idejének kitolásából egyébként a tapasztalatok szerint nincs hasonló kiszorítási hatás, a fiatalok ettől be tudnak lépni ezekbe a munkaerőpiacra, jegyezte meg az igazgató.
A megnövekedő munkaerőkínálat várhatóan lenyomja a béreket is. A KFIB mintegy 0,8 százalékos bruttó bércsökkenéssel számolt, azért csak ennyivel, mert a minimálbér intézménye korlátozza a bércsökkenés lehetőségét - mondta Romhányi Balázs.
Az intézet számítása szerint a Széll Kálmán tervben, majd a konvergenciaprogramban a vonatkozó intézkedéseinek teljes megvalósítása jövőre a kormányzati célnál bő 100 milliárd forinttal többel, csaknem 400 milliárd forinttal javítaná a költségvetés egyenlegét, 2013-ban pedig a célba vett összeg közel másfélszeresét, nettó 691 milliárd forintot hozna.
A módosított változatban feltételezettek erősen mérséklik a várható egyenlegjavulást, ugyanis a foglalkoztatási, munkaerőpiaci és nyugdíjfronton várt költségvetési megtakarítás zömét éppen a rokkantellátás és az előrehozott nyugdíjak felülvizsgálata adja.
A rokkantellátásban részesülők mintegy 57 százaléka 57 év feletti, és ők kapják a teljes ilyen kifizetések 61 százalékát - mondta az intézet igazgató. Az ő ellátásuk változatlanul hagyása mintegy 180 milliárd forinttal mérsékli az egyenlegjavulást.
Az intézet számítása szerint a korengedményes és előrehozott nyugdíjba vonulás lehetőségének megszüntetése a jövő évtől, azaz nem visszamenő jelleggel, közvetlenül 2012-ban 164 milliárd forint, 2013-ban 233 milliárd forint állami kiadást takarítana meg.
Romhányi Balázs hangsúlyozta, a vizsgálatnál a költségvetésre gyakorolt hatást, nem magukat az intézkedéseket értékelték.
Az áprilisban közzétett technikai kivetítéshez hasonlóan, a hatásvizsgálat a Költségvetési Tanács tavaly év végén megszüntetett titkárságának kidolgozott módszertana alapján, az ottani kutatók önkéntes munkájával készült.
MTI