A Költségvetési Tanács (KT) hétfői ülésén kialakította véleményét a jövő évi költségvetési törvényről, amelyben kiemelte: nincsenek olyan alapvető ellenvetései, amelyek indokolnák a véleményezésre átadott dokumentummal kapcsolatban az egyet nem értés jelzését.
A KT szükségesnek tartja, hogy a 2015-ben - a 2014-es előirányzathoz képest - bekövetkező jelentős elmozdulásokat a költségvetési törvényjavaslat indokolása részletesen mutassa be.
A tanács többféle kockázatot azonosított a hiánycél teljesülésével kapcsolatban. A 2,5 százalékos gazdasági növekedést a KT akkor tartja megvalósíthatónak, ha a külső feltételrendszer, a nemzetközi konjunktúra nem romlik jelentősen, az EU források beáramlása a tervezetben foglaltakkal összhangban lesz. Kockázatot lát a KT abban, hogy a fogyasztáshoz kapcsolódó adóbevételek tervezett nagyarányú növekedése csak részben valósul meg. Egyes kiadási előirányzatok csökkentésének megalapozottságát pedig a KT - a csökkentést megalapozó intézkedések részleteinek ismerete híján - nem tudta értékelni.
A tanács ellentmondást lát abban, hogy az önkormányzati alszektor adóssága a tervezet szerint 160 milliárd forinttal nő, miközben a tervezett hiánya mindössze 15 milliárd forint.
Az idei költségvetés várható teljesülését a jövő évi költségvetési törvény tervezete - összességében - megalapozottan vette figyelembe, amikor meghatározta annak a bázisát.
A KT megállapítja, hogy a stabilitási törvény szerinti idei adósságmutatónak - ez a GDP 76,3 százaléka - és a 2015. évi adósságmutatónak (amely a GDP 75,4 százaléka) a tervezetben bemutatott alakulása összhangban van a várható és a tervezett gazdasági és költségvetési folyamatokkal. Így a tanács egyetért azzal, hogy a tervezet az adósságmutató jelentős, 0,9 százalékpontos csökkenését irányozza elő, mivel ez azt jelenti, hogy az adósságszabály akkor is teljesülhet, ha a GDP vagy az államadósság - csekély mértékben - a tervezettnél kedvezőtlenebbül alakul.
A tanács a véleményében megállapítja, hogy a 2015. évi - az európai uniós módszertan szerint számított - 2,4 százalékos GDP-arányos hiánycél összhangban van a bemutatott gazdasági folyamatokkal, továbbá az erre alapozott bevételi és kiadási előirányzatokkal. A hiány 0,6 százalékponttal alacsonyabb az államháztartási törvényben meghatározott 3 százaléknál.
A makrogazdasági pályát - azon belül a 2,5 százalékos gazdasági növekedést - a tanács akkor tartja megvalósíthatónak, ha a külső feltételrendszer, a nemzetközi konjunktúra nem romlik jelentősen, továbbá a 2007-2013-as uniós költségvetési ciklushoz kapcsolódó források beáramlása a tervezetben foglaltaknak megfelelő lesz.
A KT kezdeményezi, hogy a kormány a jelzett kockázatokat számszerűsítse, és ennek alapján értékelje, hogy a tartalékok - különösen az Országvédelmi Alap 40 milliárd forintos előirányzata - elegendőek lesznek-e a kockázatok kezelésére, a 2,4 százalékos hiánycél eléréséhez, az államadósság-mutató 0,9 százalékpontos mérséklődéséhez.
A tanács a véleményében - a makrogazdasági folyamatok elemzése alapján - megalapozottnak tartja az idei gazdasági teljesítmény növekedésére vonatkozó várakozásokat. Megítélése szerint is az éves GDP bővülés 3 százalék felett lehet, a kormány a 3,2 százalékkal számol.
A KT a gazdálkodó szervek egyes befizetéseinél, az áfánál és a jövedéki adónál valószínűsít - az előirányzathoz képest - kiesést. A számítottnál kisebb áfabevétel összefügg az alacsony inflációval. E kiesést azonban kiegyenlítik az előirányzatot várhatóan meghaladó személyi jövedelemadó- és szociális hozzájárulási adó-, valamint járulékbevétel.
A kormány véleménye szerint a gazdasági növekedést jövőre elsősorban a belföldi kereslet erősödése vezérli. A versenyszférában kedvezőbb lesz a konjunktúra, tovább élénkülnek a magánberuházások, a növekvő teljesítmény támogatja a magasabb bérnövekedést is, amely kedvezően hat az államháztartás bevételeire.
A még mindig magas lakossági eladósodottság azonban továbbra is fékezi a lakossági kiadások dinamikáját, ugyanakkor a kormánynak a devizahitelek kivezetésére vonatkozó döntése - a bankok és az adósok közti elszámolás, a devizahitelek forintosítása - hozzájárul a lakossági fogyasztás nagyobb arányú növekedéséhez. A gazdaság fenntartható növekedési pályára állásában fontos szerepet játszik az MNB Növekedési Hitelprogramja - állapítja meg a KT.
A gazdasági növekedés ütemének jövő évi lassulása összefügg azzal, hogy a kedvező idei bázishoz képest már nehezebb hasonlót elérni. Különösen igaz ez a beruházások növekedésére, amelyek esetében az uniós források felhasználásának nagyarányú bővülése volt az egyik dinamizáló tényező idén. Hasonló arányú növekedés azonban jövőre már nem lesz.
A KT üdvözli azt, hogy a jövő évi költségvetési bevételeknél a kormány az idei - a tervezettől elmaradó - bevételeket veszi alapul. A jövő évi előirányzatokat a gazdasági növekedés, az infláció, a fogyasztás bővülése, valamint a bruttó bér és keresettömeg változásának figyelembevételével reális alapokon tervezték. Ugyanakkor a fogyasztási adóknál jelentős kockázat valószínűsíthető. Ennek oka az áfabevételeknél a feketegazdaság és az adócsalások elleni küzdelem eredményként tervezett többletbevétel kockázata.
A jövő évi költségvetés tervezete magasra teszi az állami vagyonnal kapcsolatos bevételeken belül az "egyéb értékesítési és hasznosítási bevételeket", amelyek 169 milliárd forinttal szerepelnek. A tervezetből azonban nem derül ki ennek pontos tartalma - állapítja meg a Költségvetési Tanács.