Az Európai Unió következő, 2014-2020 közötti finanszírozási időszakában közvetlen gazdaságfejlesztésre kell fordítani a Magyarországnak jutó források 60 százalékát - jelentette ki Túróczy László a nemzetgazdasági tárca versenyképességért felelős helyettes államtitkára Gyöngyösön.
Túróczy László, a Fiatal Közgazdászok Országos Találkozóján mondott beszédében a fejlesztéspolitika legfőbb célját a fenntartható, magas hozzáadott értéken alapuló termelés és foglalkoztatás bővítésében jelölte meg. Ennek érdekében - a kormányzat tervei szerint - a rendelkezésre álló forrásokat a legfontosabb célok megvalósítására koncentrálva kell felhasználnia az országnak, elkerülendő az eszközök szétaprózódását - tette hozzá.
Mint elmondta: a kormányzat egy központi koordináció által működtetett decentralizált intézményrendszert kíván létrehozni. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) mint irányító hatóság helyett a szaktárcák irányítják majd az ágazati operatív programokat, mindennek központi koordinációja pedig a Miniszterelnökség feladatává válik.
Ugyanakkor az intézményi átszervezés alkalmával elsődleges szempont lesz, hogy a változtatások ne gátolják a források maximális felhasználását, vagyis értékként tekintenek az NFÜ-nél felgyülemlett tudásra, illetve a rendelkezésre álló emberi erőforrásra - fűzte hozzá.
Túróczy László közlése szerint a hétéves tervezési időszakban négy ágazati operatív program, a gazdaság-, a humánerőforrás, a közlekedésfejlesztési és energetikai-környezetvédelmi program, illetve két területi, a közép-Magyarországi, illetve az összes többi, úgynevezett konvergencia régióra vonatkozó operatív program mentén történnek majd a fejlesztések.
Mindennek alapvető célja a vállalkozói szektor versenyképességének növelése, a foglalkoztatás bővítése, az energiahatékonyság javítása és a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok és régiók felzárkóztatása.
Ennek érdekében - a többi között - a kreatív tudásgazdaság, az infokommunikációs, a rekreációs és egészségügyi szolgáltatások és a turizmus fejlesztését, a nemzetközi folyosók, illetve az elővárosi közlekedés út- és vasútfejlesztését kezelik prioritásként.
A kormányzat a magyar programot várhatóan az ősz végén nyújtja be formálisan Brüsszelben az EU-val kötendő partnerségi megállapodás megszületése érdekében - mondta Túróczy László.
Baráth Etele, a volt Gyurcsány-kormány európai ügyekért felelős minisztere, az Európai Gazdasági- és Szociális Bizottság tagja a tanácskozáson úgy vélekedett: amennyiben nem jön létre politikai integráció az Európai Unióban, úgy valamennyi fejlesztési cél megvalósíthatatlanná válik.
Példaként említette, hogy amíg az Egyesült Államok együttes GDP-jének 47 százaléka a szövetségi költségvetésbe folyik be, az EU-ban ennek az összegnek csupán 1 százalékát jelenti a közös büdzsé, ami ahelyett hogy növekedett volna, inkább csökkent.
Ennek kapcsán hangsúlyozta, az integráció elmélyítésére vonatkozó politikai akarat kell ahhoz, hogy realitássá váljon az EU által 2020-ra megfogalmazott, az intelligens, fenntartható, befogadó-felzárkóztató növekedés megvalósítására vonatkozó célkitűzés.
Az EU ugyanis egyre inkább többsebességűvé válik, növekszik a tagállamok közötti érdekkülönbség, a válság következtében felerősödtek a társadalmi-politikai konfliktusok, a szélsőségek. Ezek a folyamatok csak az EU egésze, illetve a különböző országcsoportok összefogása nyomán fordíthatóak meg - mondta Baráth Etele.