Az év első felében 13 ezer felépített lakás kapott használatbavételi engedélyt, és csaknem 20 ezer új lakásra adtak ki építési engedélyt - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön. A KSH közleménye szerint a használatba vett lakások száma 14 százalékkal, az új lakásépítési engedélyeké 20 százalékkal kevesebb, mint 2005 I. félévében volt.
A jelentős visszaesés elsősorban a II. negyedévben következett be. Új lakásból az idén az első negyedévben 7.118-at vettek használatba, 0,9 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban, az új lakások építésére kiadott engedélyek száma pedig 8 százalékkal 9.858-ra csökkent.
Tavaly az I. félévében 15 ezer felépített lakásra adtak ki használatbavételi engedélyt, és mintegy 25 ezer új lakásra építési engedélyt. A használatba vett lakások száma 11 százalékkal volt több, az új lakásépítési engedélyeké 10 százalékkal kevesebb, mint az előző év első felében volt.
A lakásépítésben a korábbi években tapasztalt évközi ütemezettség 2006-ban megváltozott. A befejezett lakások számának évközbeni növekedése helyett a II. negyedévben 17 százalékkal kevesebb lakást vettek használatba, mint az év első három hónapjában.
2005 II. negyedévéhez viszonyítva pedig 25 százalékkal csökkent a befejezett lakások száma és 30 százalékkal az új engedélyeké. Az első félévben a lakásépítés csökkenését erőteljesen befolyásolta a fővárosi építkezések visszaesése. Budapesten egyötöddel kevesebb új lakás épült, mint 2005 első felében. Ennél nagyobb arányban, 27 százalékkal csökkent itt a vállalkozói, illetve 30 százalékkal az eladásra szánt lakásépítés, miközben a lakossági építkezések egyharmaddal nőttek.
A városok lakásépítése éppen ellenkező irányba változott: az átlagosnál kisebb, 10 százalékos visszaesés mellett az értékesítési célú, vállalkozói lakásépítés növekedett, és kevesebb lakást építtettek a természetes személyek. A településtípusok közötti ellentétes irányú folyamat eredőjeként országos átlagban 2005-höz képest nem változott a két fő építtetői csoport súlya: a természetes személyek és a vállalkozások adják most is a lakásépítés 54, ill. 42 százalékát. Az önkormányzatok fele annyi, 115 lakást sem építtettek, mint az előző év hasonló időszakában. Az új lakások átlagos nagysága 90 négyzetméter. A fent említett építési jellemzők függvényében eltolódott a kis- és nagylakások aránya a különböző településtípusokban.
A fővárosban átlagosan 7 négyzetméterrel nagyobb lakások épültek, mint tavaly, míg a nagyvárosokban 8 négyzetméterrel, a többi városban 3 négyzetméterrel csökkent az átlagos alapterület. A használatba vett lakások száma 5 megye kivételével mindenütt csökkent.