Az ipari termelés 1,7 százalékkal csökkent októberben az egy évvel korábbihoz és 3,8 százalékkal az előző hónaphoz képest. A munkanaphatástól megtisztított éves index szintén 3,8 százalékos visszaesést mutat - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken.
A visszaesést elsősorban a híradás-technikai berendezések és az elektronikus fogyasztási cikkek iránti kereslet csökkenése okozta, amelyet a járműgyártás és az élelmiszeripar növekedése sem tudott ellensúlyozni - közölte a KSH.
Három havi csökkenés után az év első tíz hónapjában 0,9 százalékkal kisebb volt az ipari kibocsátás, mint az előző év azonos időszakában.
Az adatok megegyeznek múlt héten közölt előzetes számokkal.
Októberben a megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelése 9,0 százalékkal alacsonyabb volt, mint 2011 azonos hónapjában. Az új exportrendelések 9,6 százalékkal csökkentek döntően a számítástechnikai és más elektronikai termékek rendelésének 35,9 százalékos zuhanása miatt, de az új járműipari megrendelések is negyedik hónapja elmaradtak az egy évvel korábbiaktól. Az új belföldi rendelések nyolcadik hónapja, októberben 4,5 százalékkal visszaestek. Az új járműrendelések 19,1, a gépeké 13,2, az elektronikai termékeké 34,9 százalékkal csökkent. Az összes rendelésállomány két éve először esett az egy évvel korábbi szint alá és 1,9 százalékkal elmaradt a tavaly októberhez képest.
Az ipari export az év első tíz hónapjában 0,3 százalékkal, októberben pedig 1,2 százalékkal nőtt 2011 azonos időszakához viszonyítva.
Októberben a feldolgozóipar exportértékesítésének csaknem felét adó két alág közül a több mint egynegyed súlyú járműgyártás kivitele 10,6 százalékkal nőtt. Ezzel szemben a másik meghatározó alág, a feldolgozóipari exportban egyötöd súlyt képviselő számítógép, elektronikai, optikai termék gyártás exportvolumene a tavaly áprilisban megkezdett szakadatlan hanyatlást folytatva ismét jelentősen, 23,5 százalékkal visszaesett. ismét jelentősen, 15,0 százalékkal nőtt viszont az élelmiszerexport és 11,1 százalékkal a gyógyszerexport.
Az ipar belföldi értékesítése január-októberben 2,7, októberben pedig 4,3 százalékkal alacsonyabb volt 2011 azonos időszakánál. A feldolgozóipar belföldi eladásai októberben 1,0 százalékkal maradtak el az egy évvel korábbitól.
Szezonálisan és munkanaphatással kiigazítva az előző hónaphoz képest a belföldi eladások 4,8, az export 1,4 százalékkal zsugorodott.
Az ipar nemzetgazdasági ágai közül októberben a feldolgozóipar termelése 1,7 százalékkal, a csekély súlyú bányászaté 5,6 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Az energiaipar kibocsátása 1,4 százalékkal mérséklődött, elsősorban az előző évinél enyhébb időjárás miatt - közölte a KSH.
Októberben a feldolgozóipar jelentősebb súlyú alágai közül a feldolgozóipari termelés egyötödét képviselő járműgyártás 7,7 százalékkal emelkedett tavaly októberhez képest. Az iparág szakágazatai közül a legnagyobb, csaknem 30 százalékos növekedést a járművillamossági, -elektronikai készülékek gyártása adta.
A KSH szerint folytatta mélyrepülését a második legnagyobb súlyú alág: a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 25,3 százalékkal visszaesett, főként a híradás-technikai berendezések és az elektronikus fogyasztási cikkek iránti kereslet csökkenése miatt.
Az előző havi csökkenés után a harmadik legnagyobb alág, a feldolgozóipari termelésből egynyolcaddal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 5,6 százalékkal bővült, nagyrészt exporteladások élénkülésének eredményeként; a hazai eladások csak kismértékben nőttek.
Idei legjobb teljesítményét nyújtotta a közepes súlyú vegyi anyag, termék gyártása, a termelés volumene 12 százalékkal bővült, elsősorban a műanyag-alapanyaggyártás szakágazatnak köszönhetően.
Az év első tíz hónapjában az egy alkalmazásban állóra jutó ipari termelés 1,2 százalékos növekedése a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében 2,1 százalékos létszámcsökkenés mellett következett be.
Január-októberben a területi egységek közül az ipari termelés három régióban nőtt az előző év azonos időszakához képest, a Dél-Alföldön 12 százalékkal, az Észak-Alföldön 1,7 százalékkal, valamint a Nyugat-Dunántúlon 0,8 százalékkal. A többi régióban 1,2 és 5,1 százalék közötti volumencsökkenést regisztrált a KSH.