Lassú kilábalást vetít előre Magyarország számára a Nemzetközi Valutaalap, amely az Európai regionális kilátások című, tegnap közzétett elemzésében nemcsak a kontinens országainak gazdasági kilátásait elemzi, hanem azokra a kihívásokra is felhívja a figyelmet, amelyekre válaszokat kell adniuk az egyes kormányoknak, illetve az Európai Unió egészének is a válság lecsengése idején.
Nem csak az lehet a fájó pont a magyarok számára, hogy az egyik legsúlyosabb GDP-zuhanást kellett elszenvedniük a válság idején (csak a balti országok, a finnek, az írek, a románok, az izlandiak, a moldovaiak és az oroszok estek vissza nagyobb mértékben), és még csak nem is feltétlenül az, hogy prognosztizált növekedésünket a kevésbé dinamikusak közé várják. Az is „kellemetlen”, hogy a magyar gazdaság leszakadása a versenytárs visegrádi országokhoz képest is mind markánsabban látszik. Míg Csehországot az egyéb uniós fejlett államok kategóriájába teszik, hazánkkal még mint EU-s feltörekvő gazdasággal foglalkoznak. Ebben kevés vigaszt jelenthet számunkra, hogy a – kategorizálás révén – a lengyeleket is még idesorolja a nemzetközi szervezet.
A válság és az abból való kilábalás eltérően érinti az egyes európai feltörekvő országokat. Ahogy Ajai Chopra, az IMF európai főosztályának igazgatója tegnapi bécsi sajtótájékoztatóján rámutatott: néhány ország – mint a baltiak – két számjegyű gazdasági zsugorodást volt kénytelen elszenvedni, míg mások – Lengyelország – még a visszaesést is megúszták. Általánosan levonható következtetés: azok az országok szenvedték el a legmélyebb recessziót, amelyek hitelezési aktivitása a legélénkebb volt a válságot megelőzően. Miután a hitelezésiboom-ciklusok nagyon sokba kerülhetnek, fontos, hogy megelőzzük a pénzkihelyezés túlzott felfutását a következő boom idején – véli a szakértő. Nemcsak a felügyeletek hatékony prudenciális intézkedéseire van szükség ennek érdekében, hanem arra is, hogy a boom idején megnövekvő költségvetési bevételekből tartalékot képezzenek az országok az ínségesebb időkre, ahelyett, hogy a büdzsékiadásokat növelnék – figyelmeztetett a szakértő.
Politikai kihívások
Fiskális konszolidáció
Az adósság fenntarthatósága és az államadósság piaci elfogadtatása
Országspecifikus konszolidációs menetrend
Növekedésbarát hiánycsökkentés
Erős és hiteles középtávú konszolidációs terv
A pénzügyi szektor helyretételének befejezése
A fejlett gazdaságokban: az értékes pénzintézetek haladéktalan restrukturálása, újratőkésítése
Szabályozói reform (globális, regionális, nemzeti)
Strukturális változtatások
A feltörekvő gazdaságokban: a hitelveszteségek elismerése (és újratőkésítés)
A határokon átívelő prudenciális megállapodások erősítése
Az alacsony növekedési potenciál, a külső egyensúlyhiányok, a szolgáltatási szektor problematikájának a kezelése
A termék, a szolgáltatás és a munkaerőpiac liberalizációja
Bérpolitika, oktatás, a legfontosabb infrastruktúra
Forrás: IMF