A PGNiG lengyel állami gázszolgáltató 2022 után már nem vesz földgázt a Gazprom orosz gázipari vállalattól, az energiahordozót Norvégiából, az euróövezetből, az Egyesült Államokból és Katarból szerzi majd be.
A két cég között 2022 december 31-én jár le az 1996 szeptemberében kötött Jamal-szerződésként is ismert hosszú távú gázmegállapodás. A PGNiG azzal utasítja el a szerződés meghosszabbítását, hogy "Lengyelország a minél biztonságosabb gázellátásra törekszik".
Az Interfax orosz hírügynökség jelentése szerint Lengyelország idei gázfogyasztása 19 milliárd köbméter. Ebből 4 milliárd köbmétert hazai termelésből fedez, 9 milliárd köbmétert Oroszországtól vesz, 3,5 milliárd köbmétert az euróövezetből importál, és további 2,5 milliárd köbmétert cseppfolyósított földgáz (LNG) formájában hoz be az országba.
A PGNiG előrejelzése szerint 2023-tól 2027-ig a lengyel gázkereslet a jelenlegi 19 milliárd köbméterről 23 milliárd köbméterre nő.
A lengyel kormány korábban már többször jelezte, hogy a Gazprommal kötött szerződés lejártáig alternatívákat keres az orosz import kiváltására. Ezek egyike lehet a cseppfolyósított földgáz (LNG) behozatala.
Az LNG lengyelországi behozatala évről évre nő. A 2015-ben üzembe helyezett swinoujsciei gázkikötő összességében már több mint 7,5 milliárd köbméter visszagázosított LNG-nek megfelelő szállítmányt fogadott.
A gázkikötő kapacitását a jelenlegi évi 5 milliárd köbméterről 2021-ig 7,5 milliárd köbméterre tervezik növelni.