A résztvevők között számos szaktekintély, így Nagy Frigyes, Németh Imre és Gráf József korábbi miniszterek és Máhr András volt államtitkár is jelen volt. A fórumon részt vett Grőber Attila, Pápa szocialista polgármesterjelöltje is. Az eszmecsere aktualitását az Európai Parlament frissen megjelent, a Közös Agrárpolitika reformja kapcsán készített jelentéstervezete adta. Tabajdi Csaba előadásában elmondta: Át kell tekintenünk, milyen reform forgatókönyv lenne a legelőnyösebb Magyarország számára.
A körvonalazódó parlamenti állásfoglalás világosan fogalmaz. A közvetlen kifizetések tagállamon belüli felosztásában egyértelműen elveti a birtokméret alapján történő diszkriminációt. Ez nyílt üzenet a Magyar Kormánynak is, amely szemmel láthatólag nem tud, vagy nem akar állást foglalni a nagygazdaságok támogatásának felső küszöbértékének kérdésében. Magyarország jelenleg - több új tagállammal együtt - az egységes területalapú támogatási rendszert (SAPS) alkalmazza.
Tabajdi Csaba elmondta, hogy az EP jelentéstervezete szerint a KAP reform egységesen az összevont gazdaságtámogatási rendszerre (SPS) épül, és szorgalmazza az új tagállamokat is az erre való áttérésre. Ha ezt nem tesszük meg, akkor bizonyos támogatási jogosultságokat el fogunk veszíteni. A SAPS-t alkalmazó tagállamokban a mai állás szerint a nemzeti top-up támogatásból finanszírozott ágazatoknak, úgy mint a juh-, és húsmarhatartás, a tej-, a dohány- és a csonthéjas gyümölcstermelésnek 2013 után nem lesz támogatási bázisa, ami erős belsőpiaci belüli diszkriminációt jelentene. Az Orbán-korbán az SPS ügyében foglya korábbi elhibázott és káros politikájának – húzta alá a képviselő.
Tabajdi felszólította a kormányt, hogy az Alkotmánybíróság kiigazító döntése alapján mielőbb terjessze az Országgyűlés elé az SPS 2012-es bevezetésére vonatkozó törvényjavaslatot Mérsékelt KAP reform van kibontakozóban, amelynek a már tizenhét tagállam által alkalmazott SPS támogatási rendszer képezi az alapját, hangsúlyosabb környezetvédelmi elemekkel megerősítve.
Magyarország érdeke, hogy a KAP költségvetése 2013 után is maradjon fenn a jelenlegi szintjén, vagy legalább ne csökkenjen drámaian. Egyértelműn látszik, hogy az új tagállamok 2014-g nem fogják tudni behozni fejlettségbeli lemaradásukat. Ezekben az országokban technológiai innovációra és a vízgazdálkodási infrastruktúra modernizációjára fordítható, célzott támogatásokra lenne szükség. Ennek hiányában ugyanis elkerülhetetlen lesz a kétsebességes európai mezőgazdaság kialakulása – fejtette ki Tabajdi Csaba.