Magyarország érdekelt az unióban tervezett borpiaci reform végrehajtásában, de csak az érdemi és az ország számára kedvező változásokat tudja elfogadni - ebben egyetért a magyar borszakma és a magyar agrárirányítás is.
Az uniós borpiaci reformról minden tagállamban folynak a szakmai egyeztetések, így Magyarországon is most alakítják ki végleges álláspontjukat a reformról az agrártárca és a szakmai szervezetek képviselői. A borpiaci reform az EU-ban előreláthatólag 2008-ban kezdődhet meg a jelenleg folyó egyeztetési és törvényalkotási folyamat végén - közölte Russell Mildon, az unió agrár főigazgatóságának (DG Agri) agrárpiaci igazgatója Budapesten.
Brüsszelben június 22-én jelentették be, hogy az Európai Unió Bizottsága a mélyreható borpiaci reformok mellett kötelezte el magát. Ennek szellemében arról döntött, hogy a borpiac közös szervezetének megreformálását kezdeményezi. A borpiaci reform lényege, hogy az unió bortermelői a jelenleginél versenyképesebbek legyenek a piacon, visszaszerezzék régi piacaikat és új piacokat is hódítsanak meg. Az unió adatai szerint a 25 európai állam közössége termeli évente a legtöbb bort a világon. Ez jelenleg mintegy 180 millió hektoliter évente. Így a borfogyasztás is az unióban a legnagyobb a világon. Ugyanakkor az elmúlt 10 évben az EU borbehozatala évente 10 százalékkal emelkedett, miközben kivitele ennél lassabban nőtt.
A statisztikai adatok azt mutatják, hogy amennyiben a jelenlegi tendenciák folytatódnak, úgy az unió bortúltermelésének mértéke az évtized végére, a jövő évtized elejére elérheti az éves bortermelés 15 százalékát. A bizottsági szakértők szerint leginkább ezért szükséges mielőbb megreformálni az unió borpiaci rendtartását. A borpiaci reform lényeges célja, hogy a jelenlegi termelési szintet csökkentsék. Így ugyanis versenyképesebbé tehető az unióban előállított bor mind a belső, mind pedig az unión kívüli - úgynevezett harmadik országok - piacán.
Brüsszel a végrehajtandó reform során mintegy 400 ezer hektár szőlőültetvény kivágását javasolja 5 év alatt az unió országaiban. A kivágás finanszírozására 2,4-2,5 milliárd eurót szánnak. Ez hektáronként mintegy 8 ezer eurós kivágási támogatást jelentene azoknak, akik hajlandók szőlőtermelésüket felszámolni. Amennyiben a tervezett szőlőkivágás teljes egészében megvalósul, úgy a jelenlegi 3,4 millió hektáros termőterület 3 millió hektárra csökken.
(MTI)