Az egyik leggyakoribb vállalkozási tevékenység a magánszemélyek körében a lakásbérbeadás. Előfordulhat, hogy munkaviszonyból származó jövedelem, nyugdíj vagy akár a rokkantsági ellátás mellett kerül sor lakás bérbeadására. Jelen összefoglalónkban ezen jövedelem közterheinek kölcsönhatására térünk ki (a kereskedelmi szálláshely szolgáltatásból, fizető vendéglátó tevékenységből, illetve termőföld-bérbeadásból származó bevételből keletkező jövedelem kivételével, melyek külön adózó jövedelemnek számítanak).
2011. január 1-jétől az ingatlan bérbeadásából eredő jövedelem már nem elkülönülten, hanem az összevont adóalap részeként, mint önálló tevékenységből származó jövedelem adózik. Ez 2011-ben ténylegesen 20,32 százalékos, majd 2012-ben a jövedelemszint függvényében, havi 202 ezer forint feletti jövedelemre ezzel megegyező, illetve ez alatt a 16 százalékos kedvezményesebb adózási kulcsot jelentett.
A nemrég megjelent 2013-as adótörvényeket módosító törvény szerint a szuperbruttósítás 2013. január 1-jétől ténylegesen kivezetésre kerül, így január elsejétől az ingatlan bérbeadásánál is megvalósul az egykulcsos, 16 százalékos adózás, függetlenül a magánszemély jövedelmének mértékétől. Érdemes megjegyezni, hogy az ingatlan bérbeadási tevékenység (amennyiben az nem egyéni vállalkozói formában történik) nem minősül a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak (rokkantsági ellátásnak) folyósítását kizáró keresőtevékenységnek, a nyugdíj pedig adómentes bevétel.