A várakozások szerint 38-40 ezer fő munkához jutását segíthetik a jövőre induló Start Plusz és Start Extra programok a következő két évben - mondta Gúr Nándor, az Országgyűlés Foglalkoztatási és Munkaügyi Bizottságának szocialista alelnöke az MTI-nek.
Gúr Nándor hangsúlyozta, hogy a pályakezdők elhelyezkedését segítő Start program sikere alapján döntött a kormány a kedvezményesen foglalkoztatottak körének és a kedvezmények mértékének szélesítése mellett. A Start Plusz program célja, hogy a tartósan munkanélkülieket, a GYES-ről, GYED-ről visszatérőket, illetve a közeli hozzátartozót ápoló családtagokat az ápolás megszűnését követően segítse a munkaerőpiacra történő visszatérésben.
A munkaadó a Start Plusz program keretében foglalkoztatott munkavállaló után egy évig mentesül a tételes egészségügyi hozzájárulás megfizetése alól és az első évben a bér 15 százalékát, a másodikban 25 százalékát kell járulékként megfizetnie.
Így az első évben egy munkavállaló után az első évben, havonta 22.100, a második évben 9.100 forintot takaríthat meg a munkaadó - fűzte hozzá Gúr Nándor. A szocialista politikus ismertetése szerint a Start Extra programmal azok munkához jutását kívánják segíteni, akik tartósan munkanélküliek, és életkoruk - 50 év felettiek -, vagy aluliskolázottságuk további hátrányt jelent a munkaerőpiacon.
A kedvezmények ebben a körben magasabbak: a munkaadó két évig mentesül a tételes egészségügyi hozzájárulás megfizetése alól, az első évben járulékot sem kell a foglalkoztatott után fizetnie, illetve ennek mértéke a második évben is csak a bér 15 százaléka.
Havonta, munkavállalónként így az első évben 41.100, másodikban 22.100 megtakarítást érhetnek el a munkavállalók - fűzte hozzá. Gúr Nándor elmondta azt is, hogy a számítás alapja legfeljebb a minimálbér kétszerese, azaz 125.000 forint havonta.
A Start Plusz és Start Extra kártyákat a munkát keresők 2007 július 1-jétől igényelhetik az APEH kirendeltségein. Danks Emese kormányszóvivő korábbi tájékoztatása szerint a Start Plusz és a Start Extra programnak várhatóan 4,1 milliárd forint lesz a forrásigénye 2007-ben, míg 2008-ban a kormány ennek már több mint a háromszorosával, csaknem 14 milliárd forinttal számol.
Ágh Péter, a Fidesz országgyűlési képviselője vasárnap az MTI-nek hangsúlyozta, hogy Magyarországon a jelenlegi, 7,5 százalékos munkanélküliségi ráta az utóbbi évek legmagasabb értéke, ezért "valódi intézkedésekre van szükség, nem újabb közpénzen finanszírozott propagandára".
Ez az ellenzéki képviselő szerint a kis- és középvállalkozások adóterheinek mérséklése lehetne azoknak a fejlesztéseknek a költségeivel, amelyeknek köszönhetően új munkahelyek jönnek létre. Ágh Péter szerint az MSZP gazdasági válságot okozott Magyarországon, amelyben a kkv-k túlélésükért küzdenek és képtelenek új munkahelyek teremtésére, vagy a régiek megtartására.
(MTI)