Jó irányba mutat Donald Trump amerikai elnöknek az az elképzelése, hogy ki kellene bővíteni a G7 csoport következő csúcstalálkozójának részvevői körét, ám Kína részvétele nélkül nem lehet komoly nemzetközi kezdeményezéseknek érvényt szerezni - jelentette ki Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő kedden Moszkvában.
Zaharova szerint Moszkvában felfigyeltek Trumpnak arra a kijelentésére, hogy az Egyesült Államokat, Kanadát, Nagy-Britanniát, Franciaországot, Németországot, Olaszországot és Japánt egyesítő G7 a jelenlegi formájában "egy nagyon elavult országcsoport", amely nem tükrözi kellőképpen a világ realitásait.
"Egyetértünk ezzel a megközelítéssel. Álláspontunk jól ismert ezzel kapcsolatban. A világpolitika és -gazdaság kérdéseit nem lehet megoldani nyugati országok exkluzív klubjaiban. Ez az objektív valóság" - mondta.
A szóvivő a G20 csoportot - amelyben egyébként a G7-tagországok is képviseltetik magukat - és a BRICS-csoportot - amelyet Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika alkot - a nemzetközi együttműködés hatékonyabb keretének nevezte.
Trump hétfőn tájékoztatta Vlagyimir Putyin elnököt arról az elképzeléséről, hogy Oroszország, Ausztrália, India és Dél-Korea vezetőit is meghívhatja a G7 csoport következő csúcstalálkozójára. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn azt mondta ezzel kapcsolatban, hogy Moszkvának több információra van szüksége a tanácskozással és annak naprendjével kapcsolatban, hogy eldöntse, hogyan reagáljon a meghívásra.
A G8 csoportból a Krím elcsatolása és a délkelet-ukrajnai beavatkozás nyomán kizárt Oroszországnak a G7-csúcsra való meghívásával kapcsolatban egyébként Nagy-Britannia, Kanada és az Európai Unió is egyet nem értését fejezte ki.
Peszkov keddi beszámolója szerint Putyin és Trump telefonbeszélgetése során nem esett szó az amerikai zavargásokról, mert az nem a kétoldalú kapcsolatok kérdése. A szóvivő ugyanakkor hozzátette, hogy az Egyesült Államokban működő orosz külképviseletek szükség esetén védelmére kelnek majd a bajba jutott orosz állampolgároknak.
Kedden ismertté vált, hogy Washingtonban tömegoszlató fegyvertől megsérült Nicole Roussell, az orosz Sputnik hírügynökség újságíró alkalmazottja. Korábban a washingtoni orosz nagykövetség amiatt tiltakozott az amerikai külügyminisztériumnál, hogy a minneapolisi rendőrök könnygázt fújtak Mihail Turgijevnek, az orosz RIA Novosztyi hírügynökség földön fekvő tudósítójának és amerikai kollégáinak arcába, holott jól láthatóan viselték a média képviselőinek megkülönböztető jelzéseit.
Peszkov kérdésre válaszolva úgy vélekedett, hogy az oroszországi rendőri túlkapások súlyossága nem vethető össze az amerikai zavargások során gyakorolt hatósági erőszakkal és a két fellépés között nem vonható párhuzam. Pontos értesülések hiányára hivatkozva nem kívánta kommentálni azt a hírt, miszerint Jekatyerinburgban hétfőn az orosz nemzeti gárda tagjai megöltek egy férfit, aki őrizetbe vétel közben ellenállást tanúsított, miután ellopott néhány tekercs tapétát. Az illető, akinél kés és "egy géppisztolyra hasonlító tárgy" volt, a gárdisták kiérkezéséig könnygázzal fújt le egy rendőrt.
A szóvivő azt is elmondta, hogy Putyin tájékoztatást kapott a moszkvai rendőrparancsnokság előtt egyesével tiltakozó ellenzéki újságíróknak és városi képviselőknek az elmúlt napokban történt előállításáról. Peszkov a történtekhez nem kívánt megjegyzést fűzni.
Az orosz ellenzéki sajtó munkatársai a felváltva végrehajtott egyéni tiltakozással az Ilja Azar újságíró és moszkvai városi képviselő iránti szolidaritásukat fejezték ki, miután Azart 15 napi elzárásra ítélték a tüntetésekre vonatkozó szabályok megsértése címén. Maga Azar az ellen tiltakozott, hogy többrendbeli zsarolás gyanújával letartóztatták Vlagyimir Voroncov aktivistát, a belügyi túlkapásokról beszámoló "rendőrség ombudsmanja" online projekt adminisztrátorát.
A moszkvai rendőrség közleményben tudatta, hogy a főváros polgármestere, Szergej Szobjanyin által a Covid-19-járvány idejére meghirdetett tüntetési tilalmat az egyszemélyes tüntetésekre is érvényesnek tekinti.