A hazai bankadó fenntartásával Magyarország kiírná magát a civilizált országok köréből - mondta az [origo]-nak adott interjújában Felcsuti Péter, aki az év végén, több mint húsz év után, távozik a Raiffeisen magyar leánybankjának vezérigazgatói posztjáról.
Itt van az adósokat segíteni hivatott nyolcpontos csomag, amely sokkal tovább menne, mint a kódex. Ebben van olyan, amit elfogadhatónak tart? - kérdezte az Origo.hu Felcsuti Péter től, aki többek között így válaszolt: "A kódex kidolgozásának idején az akkori kormányzat föltételezte, hogy a kereskedelmi bankok képesek saját maguk megegyezni bizonyos normákban. Ez egy speciális pillanat volt, majdhogynem bizalmi viszony alakult ki a kormányzattal. Az új kormány viszont úgy véli, hogy magának kell rendezni a problémákat, és ezt a kereskedelmi bankoknak el kell fogadniuk. Ebben a konstellációban én sem javasolnék a szektor számára önkorlátozást. A baj az, hogy a nyolc pont szakmailag erősen vitatható, némelyik egyenesen értelmezhetetlen. Szerintem ha a kormány szélesebb kontextusba helyezné a kérdést - piacgazdaság, jogbiztonság, szerződések betartása -, akkor látná, hogy a tervezett intézkedések esetében többe kerül a leves, mint a hús. A negatív következmények súlyosabbak lesznek, mint a remélt haszon. A középárfolyam erőltetése nonszensz, hiszen ilyen valójában nem is létezik: vételi és eladási árfolyam van. Az más kérdés, hogy lehet, hogy a kettő közötti különbség egyes bankok esetében túl nagy - ha így van, átláthatóbbá kell tenni a rendszert, hogy ne lehessen vele visszaélni. Hasonlóan, az előtörlesztési díjat egy valós költsége fedezésére szedi a bank, tehát megszüntetni indokolatlan - azt kellene megnézni, nem túl magas-e. Látszik, hogy sok minden politikai-kommunikációs célokat szolgál, nem a problémák megoldását."
Arra a kérdésre, hogy puhulhat-e a csomag a választások után, ezt felelte: Érteni vélem a politikai szempontokat, de komoly piacgazdasági elvek és intézmények megrengetése egy olyan országban, ahol a kapitalizmus elfogadottsága amúgy is nagyon alacsony, igencsak kockázatos, sőt egyenes káros dolog. Például a kilakoltatási tilalom - amelyet egyébként még az előző kormány vezetett be - a bankrendszer egyik alappillérének számító jelzálog intézményének megkérdőjelezését jelenti.
A bankadóval kapcsolatban kifejtette: Idehaza még az OTP jött ki a legjobban a válságból, de ez is azt jelentette, hogy csökkent a nyeresége. A bankadónak nem ez az ideológiai alapja - ha egyáltalán van ilyen. A magyar bankadónak semmi köze az adórendszerhez, már csak azért sem, mert nem a profit vagy a forgalom, netán a vagyon alapján vetik ki. Ez egy dézsma: az állam úgy dönt, hogy erővel elvesz pénzt bizonyos szereplőktől. Politikai vagy morális alapon egyébként sok országban indokolható a bankadó, hiszen a válságot ott részben a bankok okozták, és ezután az adófizetők pénzéből kellett őket megmenteni. Magyarországon viszont nem a bankok okozták a krízist, és egy fillér állami pénzt sem kaptak.
Szerző: origo.hu