A Kopint-Tárki a korábbi előrejelzésével azonos, 0,3 százalékos gazdasági növekedést vár 2012-ben, az inflációs előrejelzését viszont 5,5 százalékra emelte a decemberben közölt 4,6 százalékról - hangzott el a Kopint-Tárki Zrt. konjunktúra jelentésének csütörtöki budapesti tájékoztatóján.
Az idei költségvetés készítésekor a kormány 0,5 százalékos GDP növekedéssel és 4,2 százalékos inflációval számolt.
A konjunktúrakutató intézet a magánfogyasztás 1,2 százalékos, a közösségi fogyasztás 2,0 százalékos és a beruházások 5,0 százalékos visszaesésével számol az idén, jelezve, hogy a recesszió elkerülését a felhasználási oldalon továbbra is a nettó export teszi lehetővé. (Az export 6 százalékkal, az import 4,3 százalékkal nő 2012-ben az előrejelzés szerint.)
Jövőre a Kopint-Tárki 1,5 százalékos GDP növekedéssel számol.
A GDP-arányos (ESA szerinti) államháztartási hiány az idén és jövőre egyaránt 2,9 százalék lesz az intézet kutatói szerint, akik az idei év végére 6,0 százalékos alapkamatot várnak.
Az előrejelzés szerint az euróért átlagosan 290 forintot kell majd adni 2012-ben a tavalyi 279 forint után.
Az előrejelzés feltételezi, hogy létrejön az EU/IMF megállapodás - közölte a Kopint-Tárki vezérigazgatója. Palócz Éva véleménye szerint a jelenlegi forint árfolyamba és állampapír-piaci hozamokba a befektetők már beárazták az EU/IMF megállapodást.
"Ma még tart a befektetői türelem, amely napról-napra fogy, s amennyiben nem lesz megállapodás, borul a piac" - mondta a kutató. Magyarázatként hozzátette, hogy EU/IMF megállapodás esetén 4,5 százalékon lehet finanszírozni az adósságot, míg a piacról 7,5-8,5 százalékon.
"Tanulságos az a számításunk, miszerint a 4,5 százalék feletti minden egy százalékpont kamattöbblet 13 milliárd forint pluszterhet jelent az országnak, egy 10 éves kötvény esetén például egy százalékpont 130 milliárd forintot, 4 százalékpont ennek négyszeresét jelenti" - magyarázta Palócz Éva.
Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a lakosság devizaadóssága decemberben 6.500 milliárd forint volt, 10 százalékos árfolyamgyengülés esetén ez jócskán megnő, és akkor nem 1,2 százalékkal esik vissza a magánfogyasztás, hanem jobban, ami a GDP-re negatívan hat - vezette le a folyamatot a Kopint-Tárki vezérigazgatója.