Négy éve csökken a magyar anyajuhállomány

Elmondta, a változásnak többféle oka van. Részben az év közepén meglehetősen alacsony volt a bárányár - elérte a 2006-os mélypontot -, részben pedig a nagyszámú juhtartó elvesztette az előzőleg élvezett agrár-környezetgazdálkodási támogatást. Emellett a kéknyelv betegség 2014-2015-ös megjelenésével kapcsolatos szállítási gondok is rontották a juhtartók helyzetét - tette hozzá.

A létszámmal párhuzamosan csökkent az előállított termékek mennyisége is. Például a gyapjú, nyersgyapjú formájában hagyja el az országot. Az értékesítéséből kapható bevétel így kicsi - fejtette ki. Mennyisége 3800 tonnára becsülhető az idén, de ennek jelentős része - 35-38 százaléka - még eladásra vár. A tej volt a másik termék az ágazatban, amelynek mennyisége szintén csökkent, nem éri el 2016-ban a 0,8 millió litert - mondta.

Kifejtette, a juhszektor fő terméke az élő vágóbárány maradt, amelynek mintegy 90-95 százaléka exportpiacokra kerül. Az export mennyisége 2012 óta folyamatosan csökken, az idén várhatóan 6200 tonna lesz vágott test egyenértékben. Emellett a kivitt élő bárányok száma is csökken, 2016-ban 530 000 egyedet tesz ki. Ebben a számban éves szinten 1700-1900 vágó kecske is szerepel.

Az ágazat 2015. évi termék-kibocsátása 20,8 milliárd forintot ért el, ami a teljes magyar állattenyésztés kibocsátásának 2,4 százalékát tette ki. Az igazgató hozzátette, hiába érte el az EU átlagszintet ez év december elejére a hazai bárány ára, a vártnál kisebb értékesíthető élő vágóállat-létszám miatt az ágazat idei éves termék-kibocsátása várhatóan alig éri majd el a 20 milliárd forintot.

Az ügyvezető igazgató szerint ma már az olasz piac lett a meghatározó a magyar juhtenyésztők számára. Az olasz piac részesedése a magyar exportból 85-90 százalék közötti. A többi 6-8 ország piaca minimális mértékben részesül a kivitelből.

Kukovics Sándor arra számít, hogy az ágazatban az állatok száma tovább csökken és a bevételek is tovább zsugorodnak 2017-ben a jelentős direkt támogatás ellenére is.