Így vélekedett Simor András jegybankelnök a GKI konferenciáján. Sebezhetőségünk még sokáig velünk maradhat.
Magyarország nagy mértékben rászorul a külföldi befektetőkre, ez tette az országot különösen sérülékennyé 2008-ban – mondta Simor előadásában. A költségvetési hiány volt a fő mozgatórugója az adósságnövekedésnek, ez kényszerítette a magánszektort arra, hogy devizában adósodjon el.
A régiós versenytársaktól elsősorban a munkaerőpiaci aktivitásában maradtunk el, ami a bőkezű elosztórendszerekre vezethető vissza, emellett a kiszámíthatatlan gazdaságpolitika is rátett egy lapáttal, visszafogta a beruházásokat – fűzte hozzá.
Ha a jövőbeni költségvetési többletek nem nyújtanak fedezetet az adósságcsökkentésre, akkor elveszíti hitelességét a fiskális politika. A külső finanszírozás a sebezhető országok számára beszűkült és megdrágult. Ehhez a külső feltételrendszerhez alkalmazkodva a korábbi finanszírozási igényünk finanszírozási többletté alakult. Ebben a reálgazdasági többlet mellett a jelentős EU-s források is szerepet játszottak. Emellett a devizahitelek eltűntek a bankok kínálatából, ennek ellenére érdemben nem csökkent a hitelállományon belüli devizaarány, ez még hosszú ideig velünk maradhat – fogalmazott Simor.
A cikk a hirdetés után folytatódik
Az MNB nem volt képes megfelelő mértékben csökkenteni a kamatokat, mert a pénzügyi stabilitási kockázatok ezt nem engedték meg. Egy jelentősen gyengébb árfolyam ugyanis a devizaadósok visszafizetési képességére drasztikus hatással lett volna. A válságkezelés is az infláció emelésének irányába mutatott az adóemelések miatt. Hosszú idő még, amíg az államadósság versenyképes szintre csökken, az évtized végére közelíthetjük csak meg a 30 százalékos külső nettó adósságszintet. Az államadósság szintje lassú csökkenésnek indul, de nem vették még figyelembe a nyugdíjrendszer átalakításának hatását. Ha a teljes mnyp-vagyon államadósság-csökkentésre fordítaná az állam, az 80-ról, 70 százalékra vinné, ez 6 százalékos kamatszint mellett 150 milliárd forintos kamatkiadás-csökkentést okozna. Az állampapír-hozamok azonban annyival emelkedtek, hogy 300-400 milliárd forintos többletet okoznak április óta, amikor a jegybank abbahagyta a kamatcsökkentést – mutatott rá a jegybankelnök.
Sebezhetőségünk ebben az évtizedben mindenképpen kitart, ezért nagyon fegyelmezett, elkötelezett gazdaságpolitikára van szükség, hogy a következő évtizedbe versenyképesebben lépjünk. Az adósságot a legjobb kinőni, de ez nem lehetséges fiskális keresletösztönzéssel. A kínálatot, vagyis a potenciális növekedést kellene növelni. A beruházásokra az szja-csökkenés miatt mérséklődő munkaerőköltség pozitív hatása van, ám a globális kockázatkerülés, a válságadók és a jogbizonytalanság fékezik. Az aktivitásra az szja-csökkentés ugyancsak pozitív a magasabb kereseti régiókban, a rokkantnyugdíjazás és a korhatár emelése is növeli, a nők korai nyugdíjba vonulásának lehetősége viszont csökkenti.