A kutatás-fejlesztés terén hazánk helyzetét leginkább a teknős és a nyúl példáján tudnám érzékeltetni. Ebben a történetben a fejlett országok (Japán, Dél-Korea, USA) játszák a nyulat, nekünk pedig a teknős szerepe marad.
A kérdés persze az, hogy miként tudnánk ezt a teknősbékát új pályára állítani — kezdte mondandóját Molnár Károly, a területért felelős tárca nélküli miniszter azon a Nemzeti Agrár Kutatás-fejlesztési és Innovációs kerekasztalon, melynek a Farmer Expo adott otthont, és ahol a szakemberek egy nemzeti agrárkutatási stratégia tartalmi kereteit igyekeztek megteremteni.
Nemzeti Agrár Kutatás-fejlesztési és Innovációs Kerekasztal nem volt eddig Magyarországon. Az augusztus 27-én nyílt Farmer Expo sajtótájékoztatóján azt jelezték: a jövő kutatás-fejlesztésének szerkezetét hivatott kialakítani az FVM rendezvénye, amelyre már előzetesen is több, mint 100 szakember jelezte részvételét.
Gráf József nélkül is tömve volt a Debreceni Egyetem agrártudományi centrumának nagy előadó terme, még a lépcsőkön is szakemberek ültek. Molnár Károly a kutatásfejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter az elérhető pályázati források jobb kihasználására ösztökélte a mezőgazdasági szakembereket, s jelezet hogy az agrárkutatási stratégia kidolgozásában közös K+F pályázatok kiírásában jó az együttműködésük az FVM-mel.
A tárcavezető utalt arra, hogy a jelenlegi ráfordítások mellett a K+F terén 34 év múlva érnénk utol az Unió átlagát. „A gyorsításhoz hatékony támogatási rendszer kell, a szellemi alkotások védelmére van szükség és arra, hogy megértessük a társadalommal: a kutatás-fejlesztésre költött összeg nem kidobott pénz” — mondta, hozzátéve, hogy a mezőgazdaságban a magas hozzáadott értékre kell fókuszálni.
Pálinkás József az MTA elnöke szerint alapvető probléma, hogy az OECD országok átlagához képest a GDP arányos kutatásfejlesztési erőforrások a 25 százalékot is alig érik el , s az ezer munkavállalóra jutó kutatók száma az OECD átlag 55 %-a. Amíg ezen nem tudunk változtatni, s hiszünk az „önálló nemzeti innovációs lánc” téveszméjében, addig nem is várható hosszú távon, nemzetközileg is sikeres kutatás-fejlesztés.
Bíró Tamás, az FVM agrárkutatásokért felelős osztályvezetője szerint amikor az Európai Unió az élelmiszergazdaságban a termelés visszafogását szeretné elérni, mi meg termelésnövelést, akkor a hazai agrárvállalkozók , és a világ 850 millió éhező emberének igényeire is tekintve, kétséges az EU-hoz való igazodás ezen a téren. Az agrárkutatásokra az Unióban 50 milliárd euró áll rendelkezésre, s ha ennek csak 1 százalékát lehetne hazahozni, az már jó eredmény lenne.
Lippényi Tivadar a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal elnökhelyettese szerint az agrárágazat hazai súlyához képest sokkal nagyobb arányban részesedik az innovációs támogatásokból, bár azt is elismerte, hogy a kutatásra adott milliárdok döntő részét közfinanszírozású intézmények kapták.