NGM: tovább erősödnek a kínai-magyar pénzügyi kapcsolatok

Gazdaság - 2017-05-15

Tovább erősödnek a kínai-magyar pénzügyi kapcsolatok, mivel együttműködési megállapodást kötött Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter Kína legnagyobb bankja, az ICBC (Industrial and Commercial Bank of China - Kínai Ipari és Kereskedelmi Bank) és az általa létrehozott Kelet-Közép-Európa Alap vezetőivel Pekingben szombaton - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) hétfőn. A kereskedelmi alapon működő tőkebefektetési alap 10 milliárd eurót (mintegy 3 ezer milliárd forint) kíván befektetni a közép- és kelet-európai régióban

Orbán Viktor és Csang Tö-csiang, az Országos Népi Gyűlés elnöke a pekingi Nagy Népi Csarnokban.MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs

Közölték: a miniszter beszédet mondott a Sanghaji Arany Tőzsde és a Budapesti Értéktőzsde közötti szerződés aláírásán is. A Sanghaji Aranytőzsde Dubai és Toronto után a harmadik, Európában az első aranykereskedelmi platformját Budapesten szeretné felállítani - erről írtak alá egyetértési megállapodást szombaton Pekingben a kínai és a magyar tőzsde képviselői.

Varga Mihály az aláíráson hangsúlyozta: örvendetes a megállapodás létrejötte, mert azt mutatja, hogy a jól fejlődő kínai-magyar pénzügyi és gazdasági kapcsolatok, a kölcsönös bizalomra alapozva, tovább erősödnek.

Tavaly Magyarország sikeres kötvénykibocsátást hajtott végre a kínai piacon, a Bank of China pedig 2015-ben első európai RMB-klíring központját Budapesten nyitotta meg - idézte fel.

Vasárnap Varga Mihály részt vett az Egy övezet, egy út konferencia finanszírozási panelbeszélgetésén is több európai és ázsiai ország pénzügyminisztere és kínai banki vezetők társaságában. A találkozó fő témája az volt, hogy az Egy övezet egy út program fejlesztései számára miként lehet új forrásokat találni.

A nemzetgazdasági miniszter vasárnap a fórum panelbeszélgetésén kifejtette, a gazdasági növekedés beindulásával egyre inkább előtérbe kell kerülnie a magyar vállalkozások piaci alapon való finanszírozásának.

A magyar vállalatok finanszírozásában tradicionálisan a hitel az első számú opció, szemben az angolszász országokra jellemző tőkepiaci forrásszerzéssel. A magyar vállalati kötvénypiac előtt jelentős fejlődési lehetőség áll, ezen a piacon pedig az ázsiai befektetők szerepére is számítanak - fejtette ki.

A Kelet-Közép-Európa Alap indítását (az alapot a Sino-CEE Financial Holdings Ltd. kezeli) a kínai fél a tavaly novemberi rigai Kína-Közép-Kelet-Európa csúcstalálkozó alkalmával jelentette be.

A tőkebefektetési alap 10 milliárd euró forrást szeretne gyűjteni és kihelyezni Közép- és Kelet-Európában az infrastruktúra, a korszerű gyártási rendszerek, a tömegpiaci fogyasztási cikkek, valamint a vállalati fúziók és felvásárlások területén. Magyarország nyitott az alappal történő együttműködésre, a mostani aláírás megerősítette szándékait - mondta Varga Mihály.

A miniszter az Egy övezet, egy út a nemzetközi együttműködésért elnevezésű fórumra utazott Kínába a magyar kormánydelegáció tagjaként. A nemzetgazdasági miniszter a fórum programjai mellett találkozott több kínai fejlesztési pénzintézet képviselőjével is, köztük az Ázsiai Infrastrukturális Befektetési Bank (AIIB) elnökével.

A fórumon a résztvevő pénzügyminiszterek közös nyilatkozatot is elfogadtak, amelyben iránymutatásokat rögzítettek arról, hogyan lehet az Egy övezet, egy út programon belül erősíteni a pénzügyi együttműködést és új finanszírozási forrásokat becsatornázni a reálgazdaság fejlődése érdekében - tartalmazza a közlemény.