Elektronikus ügyintézést vezetnének be az építésügyi engedélyezési eljárásokban, rövidülnének a határidők és nagyobb hangsúlyt kapnának az ellenőrzések Pintér Sándor belügyminiszter törvénymódosító javaslata szerint, amelyet pénteken nyújtott be az Országgyűlésnek.
A településfejlesztéssel, településrendezéssel és építésüggyel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló javaslat az előterjesztő szándéka szerint a döntések előkészítésére, az eljárások rugalmasságára és kiszámíthatóságára és a döntések jogszerűségére helyezi a hangsúlyt, mind a településrendezés, mind a hatósági eljárások terén.
A javaslat szerint a beruházói érdekek egyensúlyba kerülnek az önkormányzati fejlesztési és rendezési elhatározásokkal. Törvényi szinten csak a keretszabályokat adnák meg, a részletszabályok a rugalmasabb végrehajtási szabályokban jelennének meg.
Az indítvány egyebek mellett javítaná a fővárosban a befektetői jogbiztonságot azzal, hogy felszámolná a jelenlegi kettős településrendezési gyakorlatot. Megszűnne egyebek mellett a fővárosi keretszabályzat és a szabályozási keretterv, helyette bevezetnék a fővárosi rendezési szabályzatot, amely egyszerűsíti és egyértelműsíti a főváros és a kerületek egymás közötti viszonyát, ugyanakkor lehetőséget teremtene a főváros egységes szabályozásához, a beépítési intenzitás és a magassági szabályok meghatározásával.
A módosítás bevezetné az úgynevezett integrált telepítési hatásvizsgálatot, amely a rendezési terv módosításával járó beruházások megvalósítását segítené elő. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy még a nagyobb időbeli és pénzbeli ráfordítás előtt tisztázzák, hogy az adott helyen megvalósítható-e a beruházás, s ha igen, milyen feltételekkel. A rendszer alkalmas arra is, hogy a jelenleg külön-külön lefolytatandó hatósági– így a környezetvédelmi, földvédelmi, erdővédelmi és régészeti – eljárásokat egy eljárásba foglalja. Ezzel lényegesen rövidül az engedélyek megszerzéséhez szükséges idő.
Ugyancsak bevezetnék a településképi véleményezést, amelyben a polgármesterek véleményt adhatnának az építésügyi hatósági eljárás lefolytatásához. Ez kiválthatná a jelenlegi helyi tervtanácsi eljárást is, s a sokszor hónapokig tartó folyamat helyett a polgármesternek 15 napja lenne véleményt adni. Amennyiben kicsúszik a határidőből, akkor megadottnak kellene tekinteni az engedélyt. A
javaslat új típusú építésügyi hatósági eljárásokat vezetne be, 2013. január 1-jétől például elektronikusan is lehetne ügyeket intézni. Ebben az engedélykérelem előkészítettsége kapna hangsúlyt. A tervezet alternatívaként jelöli meg egy elektronikus tárhely létrehozását, amelyben az építtető egy elektronikus kosárban gyűjtheti az engedélyezéshez szükséges dokumentumokat. Ilyen lehet egyebek mellett az előzetes szakhatósági vélemény, a polgármesteri előzetes vélemény, a tervdokumentáció vagy a hatósági engedély. Az építtető azt is kérhetné a hatóságtól, hogy előre nézze át, hogy a kosárban gyűjtött dokumentumok megfelelőek és elegendőek-e, továbbá mennyi illetéket vagy igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. A szakhatósági ügyintézés határideje legfeljebb 30 nap lenne. Mindezek mellett rendszerbe foglalnák a szabálytalan építési tevékenységek körét, a kapcsolódó szankciókat, meghatároznák egyebek mellett a szabálytalan, jogszerűtlen tevékenységet, valamint a fennmaradási engedély feltételeit. Nagyobb hangsúlyt kapnának az ellenőrzések és a feltárt szabálytalanságokat követő intézkedések is. A dokumentum javaslatot tesz az elektronikus Országos Építésügyi Nyilvántartás létrehozására, amellyel megszűnne a több száz helyen, különböző formában és tartalommal vezetett hatósági nyilvántartások vezetésének kötelezettsége. A törvényjavaslat összehangolt lépéseket tartalmaz a tartozási lánc elkerülésére, illetve a kockázatok csökkentésére is. Ilyen például a vállalkozásminősítés lehetőségének bevezetése, amely olyan információkat adna a megrendelőknek, amelyekkel kiszűrhetik a pénzügyileg és szakmailag alkalmatlan kivitelezőket.