OGY - Varga Mihály: az új gazdaságpolitika költségvetése a 2025-ös

Gazdaság - 2024-11-11

A 2025-ös büdzsé az új lehetőségek, az új gazdaságpolitika és a béke költségvetése lehet - mondta a 2025. évi költségvetési törvényjavaslat ünnepélyes átadásán Varga Mihály pénzügyminiszter hétfőn a Parlamentben.

Hozzátette: a költségvetés benyújtásában a korábbi évekhez képest módosítást igényelt a járvány utáni időszak, a háborús konfliktus, valamint a bizonytalan nemzetközi környezet, ezért később nyújtották be. Ennek ellenére a kilátások biztatóak, jó esély van arra, hogy a világ a béke irányába mozdul el az amerikai választások eredménye alapján - fűzte hozzá.

Kiemelte: ezzel együtt idén elindult a gazdasági növekedés, 2024-ben nőni fog a magyar gazdaság teljesítménye; a bérek növekedésével együtt érzékelhető a fogyasztás fellendülése. A nemzetközi intézmények előrejelzése alapján 2025-ben az EU-n belül élmezőnybeli teljesítményt várnak a magyar gazdaságtól - mondta Varga Mihály.

Nyomatékosította, hogy a kormány világos célokat jelöl ki: a gazdaság visszaállítását a növekedési pályára, a bérek emelkedését, valamint azt, hogy több pénz maradjon a családoknál és a kkv-k megerősödjenek.

Varga Mihály öt elemet emelt ki a tervezésből: fontos cél a családok támogatása, a vállalkozások megerősítése, rezsicsökkentés megvédése, nyugdíjak értékének megőrzése, és az ország fizikai biztonságának garantálása.

Az idei költségvetés a védelem költségvetése volt, a 2025-ös költségvetés az új lehetőségek költségvetése, az új gazdaságpolitika költségvetése, a béke költségvetése lehet - fogalmazott a miniszter.

Fegyelmezett államháztartási gazdálkodás mellett, a hiánycsökkentés folytatódik, 3,7 százalékos hiánycéllal számolnak. A költségvetést 3,4 százalékos GDP-növekedésre alapozzák, és 3,2 százalékos inflációval terveztek.

A bruttó kamatkiadások a GDP-arányában 3,8 százalékot jelentenek 2025-ben. A Költségvetési Tanács egyetértését fejezte ki a jövő évi költségvetéssel, és minden feltétel adott az alaptörvénynek való megfeleléshez - sorolta.

Ismertetése szerint a legtöbb terület reálértékben is növekvő tételekkel számoltak.

A honvédelmi kiadások elérik a GDP 2 százalékát, a NATO vállalás szerint, így 1753 milliárd forint kiadással számolnak. 2010-ben 225 milliárd forint állt rendelkezésre, ez azt jelenti, hogy 3,5 szeresével növekedtek reálértéken. A határvédelmi költségek elérték a 800 milliárd forintot 2015-óta, jövőre ez további 40 milliárd forinttal emelkedik. A rendvédelmi kiadások összege 1396 milliárd forintra emelkedik jövőre.

A miniszter kiemelte: a családok támogatására 3574 milliárd forintot szánnak, 447 milliárd forinttal többet, mint idén, megőrizve Európa legszélesebb családvédelmi támogatását. A családok mozgásterét a rezsivédelmi intézkedésekkel is segítik, ezek 880 milliárd forintot jelentenek majd, a korábbi rezsivédelmi alap pedig megszűnik.

Az egyik legnagyobb tételt a nyugdíjak jelentik, a nyugellátások 7200 milliárd forintra nőnek, a tizenharmadik havi nyugdíj kifizetése is garantált.

Az oktatási terület 3876 milliárd forintra emelt keretre számíthat, közel 500 milliárd forintos növekedéssel, 3717 milliárd forint lesz az egészségügyi keretösszeg.

A különadókról elmondta, hogy folytatódik a kivezetésük, a légitársaságokra, a gyógyszergyártókra, valamint a távközlésre kivetett adók januártól megszűnnek. A reklámadót is felfüggesztik további egy évre.

A tartalékok összege 100 milliárd forint lesz, mivel a tárcák fejezeti tartalékokkal is rendelkeznek, a megemelt keretek elegendőek lesznek 2025-re.