- Európai összehasonlításban Magyarországon alacsonyak a lakáshatás költségei: erre a célra tavaly az ország lakossága a rendelkezésére álló jövedelmének 13,5 százalékát fordította, ami az Európai Unióban a harmadik legalacsonyabb érték, míg a listát Görögország vezeti 38,9 százalékkal - közölte az Eurostat legfrissebb adatai alapján az OTP Ingatlanpont.
Az Eurostat december 9-én megjelent összeállítása szerint az EU tagállamai között jelentősek az eltérések a lakhatás viszonyai, költségei és az ingatlanpiaci folyamatok szempontjából is - írták a közleményben.
Az Eurostat vizsgálatából kiderült, hogy az unió lakosainak 70 százaléka saját tulajdonú ingatlanban él, Magyarország a 92 százalékos értékével a dobogó második fokán áll, Románia áll az élen 96 százalékkal. A saját tulajdonú ingatlanok aránya Németországban a legalacsonyabb, 51 százalék.
Az Európai Unióban a lakásállomány 46 százalékát lakások, 53 százalékát pedig a házak adják.
A közlemény idézte Valkó Dávidot, az OTP Ingatlanpont vezető elemzőjét, aki elmondta, hogy Magyarországon a házak vannak túlsúlyban (72 százalék), ami a településszerkezet sajátosságaival magyarázható. Ugyanakkor jelezte, hogy az 5 százalékos lakásáfa visszavezetésével fellendülő lakásépítésnek köszönhetően ez az arány hosszabb távon akár meg is változhat.
Az Eurostat összeállításából kiderült, hogy az unió polgárainak 17 százaléka él zsúfolt lakásokban, ezt a problémát Romániában a lakosság 45,8 százaléka, Cipruson viszont csupán 2,2 százaléka jelezte. Magyarországon a lakosok 20,3 százaléka nyilatkozott úgy, hogy lakhelye zsúfolt, ami javulást jelent 2010-hez képest, amikor ez az arány még 47 százalék volt.
Az Eurostat felmérése vizsgálta a lakóingatlanok minőségét is, például azt, hogy hány ingatlanban nincs zuhanyzó, fürdő vagy WC, hány otthonban okoz nehézséget az ingatlan megfelelő fűtése. Ilyen problémák Magyarországon a lakosság 2,7-5,2 százalékát érintik, míg Európában a fürdő hiányát tekintve Románia, a nem megfelelő fűtésnél pedig Bulgária áll az élen 22,4, illetve 30,1 százalékkal.
Valkó Dávid a közleményben elmondta, hogy a magyarországi ingatlanállomány jelentős része elavult és korszerűtlen, ezen az állapoton változtathat a 2021. január elsejétől elérhető lakásfelújítási támogatás, hiszen hatmillió forintból egy teljes tetőfelújítás vagy fűtéskorszerűsítés is kivitelezhető.