12A békésszentandrási a legnagyobb méretű vízerőmű-fejlesztés az elmúlt közel harmincöt évben, melynek helyét a vízlépcső 1942-ben történő átadásakor már előkészítették a vízépítő elődök - hangsúlyozta Bencsik János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium klíma- és energiaügyért felelős államtitkára a projektindító ünnepségen 2011. július 14-én.
A Hármas-Körösön megvalósuló beruházással évente mintegy 8000 tonna széndioxid-kibocsátás kerülhető el.
Az államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy a vízenergia hasznosítás szempontjából kedvezőtlen hazai domborzati adottságok és a vízenergia-vagyon szétszórtsága miatt a nagyobb duzzasztóművek létesítése helyett a kiskapacitású vízenergia-termelés előnyeit indokolt kiaknázni Magyarországon. Ezt elsősorban a kisebb folyók szabályozhatóságában fontos szerepet betöltő 10 MWe alatti teljesítményű kisvízerőművek, valamint a folyómedrekbe telepített 100-500 kWe teljesítményű átáramlásos turbinák szolgálják – mutatott rá.
Mint mondta, a kisvízerőművek leginkább lokális környezetben, saját energiafelhasználás céljából jelenthetnek hatékony és gazdaságos megoldásokat, ezért a kormány az utóbbiak létesítését tartja a nemzeti érdekekkel összhangban állónak. Bencsik János beszédében kiemelte, hogy Magyarország a Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervben (2010-2020) 2020-ig 14,65%-os megújuló energia részarányt tűzött ki célként.
A most induló fejlesztés következtében megvalósuló, 2 MW teljesítményű létesítmény az ország ötödik legnagyobb vízerőműve lesz. A járulékos kisvízerőműhöz szükséges duzzasztás már a békésszentandrási duzzasztómű hetven évvel ezelőtti üzembe helyezése óta létezik. Az erőmű a Hármas-Körös bal partján kialakítandó megkerülő csatornára épül. A Hydro Power Consulting Kft. 1 milliárd forint KEOP támogatást nyert el a fejlesztéshez, a teljes projektköltség több mint 2,5 milliárd forint. A beruházás várhatóan 2012 őszére fejeződik be. Ugyancsak uniós forrás felhasználással bővítik a pornóapáti, ikervári és felsődobszai erőműveket, melyek összteljesítménye 0.8 MW-tal gyarapítja majd a hazai megújuló kapacitásokat. A négy beruházás együttesen, évente 11.264 tonna szén-dioxid kibocsátás csökkenést eredményez.
(Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Kommunikációs Főosztály)