Utóbbiaknál ötven százalék a valószínűsége, hogy soha életükben nem találnak maguknak munkát – mondta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a Duna Televízióban.
Sokan élnek abban a téveszmében a magyar gazdaságpolitikában, hogy csak jelentős hozzáadott-értékű munkahelyet érdemes teremteni; csakhogy a magyar társadalomban közel milliós nagyságrendben élnek emberek minimális munkakultúrával és szakképesítés nélkül. Az ő fenntartásuk ma segélyből történik – emlékeztetett Parragh László . Hozzátette: ha más nem is történne, csak a saját létfenntartásukat tudnák e rétegek biztosítani – minimális hozzáadott értékkel akár – , de nem segélyből, hanem munkabérből, már ettől is egészségesebb lenne a magyar gazdaság és a magyar társadalom szerkezete.
"Mi azt mondjuk, hogy egy olyan világban, ahol a termelékenység napról napra nő és a hatékonyság egyre javul, ott kétféle munkahely létezhet. Egyfelől a magas hozzáadott értékű, amelyből nem lehet nagy tömeget teremteni. Másfelől a vidékfejlesztés során, kistérségi szinten törekedni kell arra is, hogy az alacsony munkakultúrájú és alacsony tudású embereknek is sikerüljön valamilyen munkát biztosítani" - érvelt koncepciójuk mellett Parragh László.
A húsz és huszonöt év közötti szakképzetlenek hetvenöt százaléka munkanélküli ma Magyarországon – sorolta a riasztó adatokat az iparkamara elnöke. A szakképesítés nélkülieknél ötven százalék az esély arra, hogy életük végéig nem fognak munkát találni maguknak. Éppen ezért társadalmi minimumként szakképesítést kell adni a fiatalok kezébe.
Kétféle modellben képzelhető el a szakképzés, az európai környezetben a legsikeresebb a német és a brit duális modell, ahol a gyakorlati képzést nem az iskola tanműhelyében, nem fiktív környezetben, hanem valós munkahelyen végzik.
A gyakorlati képzésbe tehát ismét nagyobb arányban kell bevonni a cégeket, de utóbbiak számára meg kell érni, hogy tanulót foglalkoztassanak. Ezért a szabályozásban is ösztönözni kell a tanulók befogadását – például az oktatásra használt eszközök gyorsabb leírhatósága révén, illetve direkt támogatással is. "Legyenek olyan előnyei is a rendszernek, amelyek hosszú távon megérik az adott cégnek a tanulók képzését – teszem azt elsőként ő fog választani közülük, és a legjobbakat, legügyesebbeket munkaerőként magánál tarthatja" - sorolta a lehetséges ösztönzőket Parragh László.
Forrás:Duna Tv