Gazdaságpolitikai fordulatra van szükség ahhoz, hogy Magyarország képes legyen tartósan az évi 1,5 százalékos potenciális gazdasági növekedés elérésére - mondta Király Júlia, az MNB alelnöke a Portfolio.hu által rendezett csütörtöki budapesti konferencián.
Magyarország nettó külső adóssága a GDP 50 százalékát éri el (a bruttó adósság 80 százalék), miközben a mintául szolgáló országoké 20-30 százalék - magyarázta a jegybank alelnöke.
A túlzott eladósodásnak a gazdasági növekedésre gyakorolt hatása negatív. Ráadásul egyre drágább a meglévő adósságot finanszírozni, "hiszen a Kánaán, azaz az olcsó pénz nem fog visszajönni" - hívta fel a figyelmet Király Júlia.
Véleménye szerint a külső forrásbevonásra alapozó stratégia már nem tud működni, ezt mutatja a dél-amerikai és ázsiai országok válság utáni tapasztalata.
"Az a bruttó, illetve nettó külső adósságszint, ahol ma Magyarország áll, rendkívül közel van azokhoz a kritikus szintekhez, ami fölött a potenciális gazdasági növekedés egyértelműen csökken" - jelezte az alelnök.
Király Júlia elmondta: Magyarország adósságállományának jelenlegi finanszírozása nyolc százalék fölötti kamattal nem lehetséges. A magyar potenciális gazdasági növekedés 1,5 százalékos reálisnak tartott szintje mellett 3,5-4 százalékos elsődleges egyenlegre - ami a kamatfizetés nélküli államháztartási mérleget jelenti - van szükség ahhoz, hogy az ország 80 százalékos bruttó államadósságának szintje ne növekedjen.
Mivel a 3,5-4 százalékos elsődleges egyenleg elérése irreálisnak tűnik, realitása 1-1,5 százaléknak van, ezért a gazdaságpolitika feladata, hogy Magyarország kockázati felárát csökkentse és ezzel a 8 százalékos finanszírozási költség csökkenjen - vonta le a következtetést az MNB alelnöke.