A pozitív adóslista létrehozása mellett érvel a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) által készített tanulmány, amely a lakossági hitelinformációs rendszereket elemzi. Az Európai Unióban - a hitelpiacok integrálódásával - felmerült az egységes európai hitelnyilvántartó rendszer létrehozásának az igénye.
A megvalósítás távolinak tűnik, de a készülő fogyasztási irányelv kimondja, hogy minden hitelnyújtó hozzáférhet majd a többi tagállam hitelnyilvántartó rendszereihez. A tanulmány megjegyzi, hogy a lakosság eladósodottsága Magyarországon is egyre nagyobb. A pozitív adóslista pedig ennek fékezését - mint közérdeket - szolgálná.
Az európai hitelnyilvántartás nagyon sokszínű. Van, ahol az állam hoz létre ilyet, van ahol piaci alapon szerveződik (ezek a credit bürók). Egyes országokban csak negatív (a hátralékos adósokat tartalmazó) lista létezik, míg másutt csak pozitív listát készítenek (ebben valamennyi hiteladóst nyilvántartanak).
Van olyan megoldás is, hogy csak bizonyos küszöbérték felett lehet bekerülni a listába, ilyenkor az állami lista együtt létezik a credit büróval. Ez utóbbi a kis hiteleket is tartalmazza, sőt arra is van példa, hogy a hitel mellett a közüzemi számlák fizetését, sőt az adós jövedelmét is nyilvántartja.
A pozitív listák ott terjedtek el, ahol a lakosság nagyon eladósodott. Ez rendszerint együtt jár a kamat emelkedésével és az ingatlanpiaci kockázattal is. Ebbe a körbe tartozik - többek közt - Németország, Ausztria, Belgium és az Egyesült Királyság is.
A magyar hitelinformációs rendszer kiépítése 1993-ban kezdődött. A Bankközi Adósnyilvántartó Rendszer (BAR) kezdetben csak a problémás vállalati hitelfelvevőket tartalmazta. A lakosság ilyen adatainak kezelését csak a hitelintézeti törvény 1998-as módosítása tette lehetővé. A ma Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR) néven működő nyilvántartás negatív jellegű, tehát a problémás adósok adatait tartalmazza (külön a céges, és külön a magánszemély adósokét).
A magánszemélyek rendszerébe a hitel törlesztését elmulasztók, a bankkártyával visszaélők, valamint a saját magatartásuk miatt elutasított hitelfelvevők kerülnek be. A Bankszövetség 2002-ben szeretett volna egy pozitív adóslistát is létrehozni, de azt az adatvédelmi biztos elutasította.