- A magyarországi nagyvállalati vezetők szerint cégük működését leginkább a túlszabályozottság, az államháztartási hiány kezelésére tett kormányzati intézkedések, illetve a megfelelő szakemberek hiánya nehezíti - mondta Szűcs Márta, a PwC Magyarország könyvvizsgálati üzletágának cégtársa csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón.
A PwC idei felmérését 170 magyar nagyvállalati vezérigazgató megkérdezésével készítette el, s ez már a negyedik ilyen összegzés, amelyet a tanácsadó cég a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségével (MGYOSZ), valamint a Menedzserek Országos Szövetségével (MOSZ) közösen állított össze - közölte Nick Kós, a PwC Magyarország vezérigazgatója. A globális felmérés keretében világszerte 1322 vezérigazgatót kérdezett meg - tette hozzá.
Szűcs Márta ismertetése szerint tavaly még a magyar cégvezetők 64 százaléka bízott abban, hogy a világgazdaság növekedni fog, az idén ez az arány 46 százalékra csökkent. Ugyanakkor a saját cége bevételének növekedésében a tavalyi 72 százalék helyett a vezetők 82 százalék bízik az idén. A magyar gazdaság növekedésébe vetett bizalom pedig 55-ről 51 százalékra csökkent.
A magyar cégeknél a piaci célpontok közül Németország 30 százalékkal áll az első helyen, ez 5 százalékponttal több a 2014. évinél. Második helyen - 19 százalékkal - Románia áll, itt a csökkenés 2 százalékpontos. A harmadik helyen álló Lengyelországot a vezetők 10 százaléka jelölte meg piaci célpontként, itt a növekedés 1 százalékpont volt egy év alatt - vázolta a PwC cégtársa.
A nemzetközi kutatásban rész vett vezérigazgatók első piaci célpontnak az Egyesült Államokat jelölték meg 38 százalékkal, Kína 34 százalékot, míg Németország 19 százalékot kapott - jelezte a vezérigazgató.
A kormánnyal szembeni elvárásként Magyarországon a versenyképes adórendszert jelölte meg a vezetők 72 százaléka. Globálisan ez az arány csak 67 százalék volt. A képzett munkaerő megteremtését 68 százalék igényli, míg globálisan ez az arány 60 százalék. Az innovációt elősegítő gazdaság kialakítását a magyar vezérigazgatók 63 százaléka várja a kormánytól, míg a globális arány 30 százalék - ismertette a további elvárásokat Szűcs Márta.
Vadász Péter, a MGYOSZ alelnöke a sajtótájékoztatón rámutatott, hogy Magyarország keveset költ kutatás-fejlesztésre a bruttó hazai termékhez (GDP-hez) képest. A terv az, hogy 2020-ra az arány eléri az 1,8 százalékot, holott a fejlett országokban már most meghaladja a 2 százalékot.
Szabó György, a MOSZ elnöke úgy vélekedett, hogy a kooperáció hiánya gátolja a gazdasági növekedést. Rámutatott: a gazdaságban az állam, a cégvezetők, a tulajdonosok és az alkalmazottak korrekt együttműködésére van szükség.