A 17. Farmer-Expo és 3. Hortico Szakkiállítások a bizalom – innováció – hatékonyság jegyében zajlottak; a 4 napos fórumon több mint 300 kiállító 17.892 nm-en mutatta be termékeit, szolgáltatásait.
A megnyitón Gőgös Zoltán, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) államtitkára hazánk egyik legnagyobb regionális vásárának nevezte a debreceni kiállítást, amely alkalmas arra, hogy összehozza a termékpályák szereplőit.
A kiállítók között az egyik legnagyobb létszámban az idén a gépkereskedők, forgalmazók képviselték magukat.
Nagy Miklós a Mezőgazdasági Gépforgalmazók Országos Szövetségének elnöke szerint, az idén annak ellenére is sokan vásároltak mezőgazdasági gépeket, hogy nem volt géptámogatás. A termelők inkább hitelt vettek fel illetve lízingeltek gépet a fejlődés érdekében. Érdekes tapasztalat volt az idei expon, hogy az aratás utáni időpont ellenére nagy volt az érdeklődés a kombájnok iránt. Traktorokat is sokan kerestek, de ebben az évben már egyre fontosabb volt a vevőknek, hogy gazdaságosan legyen működtethető az erőgép.
A másik nagy kiállítói csoportot az állattenyésztők alkották.
A szarvasmarha tenyésztési kiállítás most is színvonalas volt. Több mint 30 üzem 100 tenyészállattal képviseltette magát. A bemutatókon megjelent 6 tenyésztő szervezet, akik a Magyarországon tenyésztett 8 meghatározó szarvasmarhafajta tenyészállatait vonultatták fel. A kiállítás szakmai programjai között az idén is szerepelt az ivadékcsoport bemutató, ahol elsősorban a Holstein-Fríz fajta nemzetközileg is ismert és elismert tenyészállatainak ivadékcsoportjait mutatták be és versenyeztették egymással. A hagyományos és a közönség számára is látványos egyéni show-bírálatot ebben az évben három fajtánál (holstein-fríz, magyartarka, jersey) szerveztek. A debreceni kiállításon az idén debütált a felvezetők ügyességi versenye, mely nagy közönségsikert aratott, csakúgy, mint a magyartarka pörkölt és sült kóstoltatás, melyet több százan ízlelhettek meg az új tenyésztőszervezeti pavilonokban.
A ló kiállításon, 106 tenyészállattal többségében Debrecen környékéről jelentek meg magángazdálkodók, de érkeztek tenyésztők a Dunántúlról is. A ló kiállítás kiemelkedő eseménye a Kisbéri és Gidrán Lótenyésztő Országos Egyesület fajtagálája volt. A díjlovas karusszel, kiemelkedő sportteljesítményű állatok versenysporttól való elbúcsúztatása, vagy az egyes lovas szakági bemutatók, a szabadon ugrató folyosóban látott teljesítmények különleges hangulatot varázsoltak a bemutató térre.
A sertésbemutatón és bírálaton 14 hazai tenyésztő 41 csoporttal szerepelt, amelyből 38 csoportot (93 %) a kiállítás során értékesítettek. A bemutatott állatok nagy része belföldön került új tulajdonoshoz, de érkeztek vevők Romániából is.
A sertéskiállítás keretében a Magyar Fajtatiszta Sertéstenyésztők Egyesülete szakmai tanácskozást szervezett az árutermelő üzemeket képviselő mintegy 60 szakember részére. A majdnem 3 órás fórumon hazai és külföldi előadók ismertették a tenyészállat előállítás módozatait, az alapfajták paramétereit, amelyek figyelembe vétele nélkül nem lehet gazdaságosan sertést hizlalni.
A baromfi kiállításon több mint 600 tenyészállatot, illetve végterméket mutatott be 15 baromfitenyésztéssel foglalkozó társaság. Tojóhibridek, húshibridek, ezeknek szülőpárjai, kettőshasznosítású tyúkfajtákat, dísztyúkokat, pulyka szülőpárokat, különféle kacsa genotípusokat és számos lúdhibridet tekinthettek meg a szakemberek és a látogatók. Szakmai képzettségének és érdeklődésének megfelelően ki-ki más-más genotípust helyezett az értékítélete szerinti első helyre. Az objektív értékelés alapján kétségtelen, hogy az Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet által kiállított régi magyar fajták baromfikollekciója, a Bábolna Agrária, a Bábolna Tetra Kft. tojóhibrid végterméke és szülőpárjai, illetve a NAGISZ Kft. Ross-308-as szülőpárjai kiemelkedtek a valóban színvonalas bemutatóból.
Élénk élet zajlott a kiállítás fedett pavilonjaiban is, ahol az élelmiszeripari cégek standjainál étel- és italkóstolókat tartottak, a zöldség-gyümölcs ágazatot pedig a TÉSZ-ek standjai képviselték.
A kiállítók szinte azonos arányban jelölték meg a legfontosabb látogatói célcsoportjuknak a növénytermesztőket és az állattenyésztőket. A megkérdezettek szerint a megjelölt célcsoportot sikerült elérniük a négy nap alatt. A kérdőívekből az is kiderül, hogy mind többen ismerték fel a rendezvényen a szövetségek, egyesületek és a hatósági szakemberek jelenlétének fontosságát. Többségében ennek is megfelelt a kiállítás látogatói összetétele.
A legtöbb kiállító (75%) 10-nél több üzleti kapcsolatot tudott kiépíteni a kiállítás ideje alatt.
Azon kiállítók, akik üzleti sikereik érdekében szakmai meghívókat küldtek ki, szinte valamennyien úgy nyilatkoztak, hogy az általuk hívott partnereik 70%-ban meglátogatták standjukat.
A vásárt kísérő szakmai programok közül kiemelkedett a magyar mezőgazdaság stratégiai fejlesztésének irányával foglakozó tanácskozás illetve a nemzetközi juhtenyésztési fórum. A Farmer Expo szervezői- egyedüliként a mezőgazdasági kiállítások közül- jelentős összeget fordítanak a szakmai programok megrendezésére. Az idén összesen 12 szakmai találkozó és fórum is segítette a résztvevők látókörének szélesedését. Ezeken összesen több mint 700-an vettek részt. A legerősebb szakmai nap a csütörtöki volt.
Az expo keretében első alkalommal rendezték meg a nemzeti agrár kutatás-fejlesztési és innovációs kerekasztalt, amelyen a jövő kutatás-fejlesztésének iránya, szerkezete került napirendre. Fejlesztésekre a versenyképesség javítására 2013-ig mintegy 600 milliárd Ft-os keretösszeg áll a magyar gazdák rendelkezésére. Kiemelt területnek számít például az állattartás és a kertészeti ágazat támogatása. Az országos jelentőségű rendezvény iránt óriási volt az érdeklődés, több mint 200 fő vett részt a plenáris ülésen és a délután szekcióbeszélgetéseken.
A Kertészeti konferencia középpontjában idén a korszerű öntözési és tápanyag-ellátási módszerek álltak. A közel 200 fős hallgatóság megismerhette a tápoldatos termesztés újdonságainak számító műszaki eljárásokat és a tápoldatos termesztésre alkalmas fajtákat. A nagyobb hatékonyság érdekében a délutáni program külön helyszínen, zöldség és gyümölcs szekciókban folytatódott, melyet kötetlen beszélgetés zárt.
A szombati közönségnap két fő rendezvénye a juh és kecske ételek gasztronómiai bemutatója és a baromfi show voltak.
A különleges ételek árusítása nagy siker volt, a neves debreceni és hajdú-bihari éttermek sátrainál folyamatos volt az érdeklődés, vásárlás. A séfversenyt a hajdúszoboszlói Hotel Aqua Sol és Hotel Béke szakácsai által készített ételek nyerték, de a többi finomságot sem kellett hazaszállítani, a helyszínen elfogytak.
A baromfi show keretében előadott libaterelő valamint kacsa és libaúsztató versenyt inkább a gyerekek, míg a baromfi standon tartott látványkonyhai bemutatót a felnőttek élvezték.
Az ez évi közönség programok sikere ismételten azt bizonyította, hogy szükség van hasonló rendezvényekre egy mezőgazdasági és élelmiszeripari vásáron is.