Nem engedték be a sírhely rendbetételével megbízott kőművest a rákospalotai temetőbe, mert nem volt együttműködési megállapodása a Budapesti Temetkezési Intézettel. Szabó Máté ombudsman szerint sérült a szerződéskötési szabadság és a temetkezési vállalat felhatalmazás nélkül korlátozta a piaci versenyt.
A Fővárosi Közgyűlés rendeletére hivatkozott a temetkezési vállalat, mondván, hogy a sírkőtisztításon és a fejfa elhelyezésén kívül a budapesti temetőkben minden más szolgáltatást csak az a vállalkozás végezhet, amely együttműködési megállapodást kötött a Temetkezési Intézettel. Ugyanakkor viszont létezik egy magasabb szintű jogszabály is, a temetőkről és a temetkezésről szóló törvény, valamint ennek végrehajtásáról a kormány rendelete. A bennük foglaltakkal pedig ellentétes a kizárólagosságot előíró fővárosi döntés. Magasabb szintű jogszabályt egy alacsonyabb szintű nem írhat felül és nem szűkítheti annak hatókörét – ez a lényege az ombudsman megállapításának.
A Fővárosi Közgyűlés rendeletének megfelelően a rendelkezni jogosult csak azokkal a vállalkozókkal szerződhet, akikkel a temető már korábban együttműködési megállapodást kötött. A megállapodás azonban a rendelkezésre jogosulton kívül álló, általa nem ismert és nem befolyásolható feltételek szerint jött létre – mutatott rá ellenvéleményében az állampolgári jogok biztosa.
Szabó Máté az ügyet a kőművest megbízó hozzátartozó szemszögéből is megvizsgálta. Abból indult ki, hogy a temetkezési hellyel kapcsolatban az rendelkezhet, aki azt megváltotta. Ezért a hozzátartozó rendelkezési joga nem csak arra terjed ki, hogy melyik elhúnyt temethető abba a sírba. A jogosítványok közé tartozik például a síremlék állítása és gondozása is, amivel a szerződéses szabadság értelmében megbízhat erre feljogosított szakembert. Kötöttséget csak az jelent, hogy ennek a vállalkozónak is be kell tartania a temetési helyek építészeti, kertészeti kialakításának és gondozásának részletes feltételeit tartalmazó szabályzatot.
A biztos nem fogadta el a Budapesti Temetkezési Intézet azt taglaló véleményét sem, hogy a temetőnek kell vizsgálnia, megfelelnek-e az ott munkát végző vállalkozók a jogszabályokban előírt követelményeknek. A biztos leszögezte, hogy a temető e téren sem láthat el hatósági feladatokat, ilyen hatáskörrel jogszabály nem ruházza fel a közszolgáltatási feladat ellátásával megbízott gazdasági társaságot, vagy annak alkalmazottját. A törvényben erre feljogosított hatóságok (pl. jegyző, fogyasztóvédelmi hatóság) hatáskörébe tartozik a vállalkozói tevékenység ellenőrzése, valamint a képesítéshez kötött tevékenységek esetén a képesítési előírások meglétének vizsgálata, a vállalkozó tevékenységének ellenőrzése.
A biztos mindezek alapján kezdeményezte a köztemetőkről és temetkezés rendjéről szóló fővárosi közgyűlési rendelet jogszabálysértő rendelkezésének felülvizsgálatát.
Kiadó: Országgyűlési Biztos Hivatala