A költségvetési és a pénzpolitika szigorú összhangja a Bokros-csomag eredményességének egyik kulcseleme volt – erről Surányi György, volt jegybankelnök beszélt a Bokros-csomag bevezetésének 20. évfordulója alkalmából rendezett konferencián csütörtökön, Budapesten.
A Szabadság és Reform Intézet által rendezett eseményen Surányi György hozzátette: ez az egyensúly 2001 után felbomlott, így a magyar gazdaság az export, a beruházások, a külföldi tőke hajtotta növekedési pályáról áttért a felelőtlen kiadások és fogyasztás húzta növekedési pályára, amely sokak számára vonzóvá tette a devizahitelek felvételét.
Emiatt a monetáris politika próbálta ellensúlyozni a költségvetési és jövedelempolitika fenntarthatatlan működését, és olyan módon szorította meg a monetáris kondíciókat, amelyek nem fékezték, hűtötték a keresletet és az inflációt, hanem éppen ellenkezőleg, ösztönözték a belföldi keresletet – fejtette ki.
Minél magasabbak lettek a reálkamatok, minél erősebb lett a forint, annál attraktívabbá vált a devizahitelezés és annál többen vettek fel hitelt külföldi pénznemben - mondta. A forinthitel kondíciók rendkívül szigorúvá váltak, a devizahitelek éves növekedési üteme 2003 és 2008 között meghaladta a 37 százalékot – tette hozzá a volt jegybankelnök.
Bokros Lajos volt pénzügyminiszter arról beszélt, hogy az 1995-ös gazdasági és pénzügyi stabilizációnak számos, ma is érvényes tanulsága van. Elsőként kiemelte, hogy Antall József első demokratikus kormánya hajtotta végre jelentős részben a piacgazdaságra való áttéréshez szükséges mikroszerkezeti átalakításokat – egyebek mellett a privatizációt, bankkonszolidációt -, amelynek eredményeképp a magántulajdonosi piacgazdaság már képes volt válaszolni a gazdaságpolitika üzeneteire, jelzéseire.
Becsületes volt ez a gazdaságpolitika – mondta. Nem ígértek olyat, amit nem tudtak megvalósítani és nem ígértek olyan eredményeket, amelyek félrevezették volna a társadalmat – tette hozzá. Említve az infláció 10 százalékpontos növekedését és a reálbérek kétszámjegyű csökkentését elismerte, hogy mindig vannak hátrányok, nincs ideális gazdaságpolitika, de van optimális gazdaságpolitika.
Bokros Lajos kiemelte: a reálbérek kétszámjegyű csökkentését úgy lehetett sztrájkok és tüntetések, „netán forradalom” nélkül véghez vinni, hogy „éjjel-nappal” tárgyaltak az érdekképviseletekkel, kiemelt figyelmet fordítottak a szociális partnerek meggyőzésére. A volt pénzügyminiszter kitért arra, hogy csak ortodox és heterodox gazdaságpolitika létezik. Az ortodox gazdaságpolitika pénzpolitikai és költségvetési politikai lépéseket tartalmaz, a heterodox magában foglalja a jövedelempolitikát – az állami és a piaci szféra béreinek szabályozását - is.
Draskovics Tibor, volt pénzügyminiszter személyes élménnyel kezdte a beszédét. Felidézte, hogy 1994 őszén a jegybank akkori alelnöke felhívta, és közölte, hogy a jegybanknak nem áll módjában teljesíteni a Pénzügyminisztérium átutalási megbízásait, mert „nincs miből”. Komplex válsághelyzet volt, mondta, amelynek elemei egyebek mellett a piacgazdasági átállásból fakadó problémák, strukturális gondok, valamint az, hogy a kormány 1991 és 1994 között a különösen a szociális ellátás és a közszféra területén, bár jó szándékkal, de az ország lehetőségeit meghaladó kötelezettségeket vállalt - sorolta.
Kiemelte: a Bokros-csomag gazdaságstabilizációjának ára a gyorsuló infláció, csökkenő reálbérek és visszaeső növekedés voltak, azonban mindez a vártnál kisebb mértékű volt. Nagyon fontos eredmény Draskovics Tibor szerint, hogy a gazdaság mindezek ellenére nem fordult recesszióba, valamint az államadósságot 90-ről 2001-re 52 százalékra sikerült csökkenteni.
László Csaba, volt pénzügyminiszter egyebek mellett kitért arra, hogy az 1990-es évek közepén nehezítette a helyzetet, hogy hiteltelenség övezte Magyarországot a Nemzetközi Valutaalap (IMF) köreiben, amelynek 1982 óta tagja volt. Ennek oka egyebek mellett az volt, hogy Magyarország egyetlen IMF-programot sem teljesített addig sikeresen, valamint Németh Miklós volt miniszterelnök 1989-es bejelentése arról, hogy 7 évig manipulálták a valutaalapnak küldött gazdasági adatokat – idézte fel.
Sokkal gyorsabban lehet transzfereket változtatni, mint intézményeket – jegyezte meg a Bokros-csomag tanulságai között. Hárommillió nyugdíjas indexálási szabályát könnyebben meg tudja változtatni a parlament, mint egy komplett egészségügyi intézményrendszert, rengeteg ellenérdekelttel szemben – fejtette ki László Csaba.
Mark Allen, az IMF volt igazgatója és budapesti képviselője felidézte: a valutaalap készenléti hitelének tárgyalásai 1995 májusában kezdődtek, és elsősorban a strukturális reformokat érintették, amelyek fenntarthatóvá teszik a költségvetési kiadások csökkentését.
Az IMF vezetősége 1996 márciusában hagyta jóvá a megállapodást a Magyarországnak nyújtandó készenléti hitelről. Bár a valutaalap később, a 2008-as pénzügyi válság során is Magyarország segítségére sietett 16 milliárd dolláros hitelkerettel, a kormány a hitel lejárat előtti visszafizetése és az IMF irodájának bezárása mellett döntött – idézte fel Mark Allen.
Leszek Balcerowicz volt lengyel miniszterelnök-helyettes elmondta: a jó gazdasági és politikai átmenet elengedhetetlen feltételei a nyílt versengésen, szabad választásokon alapuló demokrácia, a jogállamiság, valamint a piacgazdaság egyidejű megléte.
Békesi László volt pénzügyminiszter előadását Bokros Lajos olvasta fel. Elmondta: az 1994-es választások után koalíciós kormányprogram készült; a Békesi-program szerint a gazdaságpolitika három pillére a makroegyensúlyt javító stabilizációs program, az üzleti alapú privatizáció, valamint a gazdaság teljesítményének és versenyképességének növelése volt.