Az euró bevezetését Magyarországon társadalmi párbeszédnek, valamint a közelmúlt és a közeljövő külföldi tapasztalatainak összegzése kell, hogy megelőzze, ugyanakkor az eurócsatlakozás 2020-ra halasztása "erős túlzás" - mondta Oblath Gábor, a Költségvetési Tanács és a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának volt tagja a Magyar Narancs című hetilapnak adott interjújában.
Oblath Gábor szerint más országok példájából tanulva egyfajta belföldi stabilitási paktumot is létre lehetne hozni, amelynek része lehetne egy középtávú kollektív bérmegállapodás. Ez elősegíthetné, hogy a bérek emelkedése ne szakadjon el a termelékenység változásától az euró bevezetése után - hangsúlyozta az interjúban.
A közgazdász felhívta a figyelmet arra, hogy ma Magyarország az Európai Unió régi 15 tagállamához képest 58-60 százalékon áll az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) tekintetében, és nagyjából ennek felel meg az ország relatív árszintje is. Ha az eurózónába való belépés után is folytatódik a reálgazdaság felzárkózása, akkor az árszintbeli felzárkózás is tovább tart, ez azonban a saját valuta elvesztése folytán felértékelődéssel már nem, csak gyorsabb inflációval valósulhat meg - mondta Oblath Gábor.
Ha magas az infláció, akkor az a jegybanki kamat, ami megfelelő például Németországnak, Magyarországnak túl alacsony lesz, és a reálkamat akár negatív is lehet - mondta a szakértő, hozzáfűzve, hogy Spanyolország problémáit is alapvetően ez okozta.
Oblath Gábor szerint jobban oda kell figyelni a makropénzügyi stabilitásra és a makroprudenciális mutatókra. A pénzügyi felügyelet ennek alapján előírhatná, hogy milyen feltételekkel, mekkora fedezet mellett és kiknek nyújtanak hitelt a bankok. Ha pedig a gazdaságpolitika azt látja, hogy a gazdaság túlfűtött, akkor nem elég költségvetési egyensúlyt elérni, hanem többletre kell törekednie - húzta alá a közgazdász.
A Széll Kálmán Tervről és a konvergenciaprogramról úgy vélekedett: a részletek mutathatják meg, hogy az azokban foglalt intézkedések teljesíthetők-e. Oblath Gábor szerint ezen kívül figyelni kell arra, hogy előállhatnak "mindenféle nem kívánt mellékhatások" is, ha az egyik "fronton" megtakarítanak valamennyit, de emiatt más csatornán emelkednek a költségek.
Az alaptörvénybe foglalt államadóssággal kapcsolatban emlékeztetett arra: eredetileg nem volt utalás a hatályos költségvetési szabályrendszerre, a végleges változatban már nyitva hagyták a kérdést, így akár a mostani szabályrendszert is megtarthatják. A közgazdász szerint ez azért lenne célszerű, mert az alaptörvény adósságszabályaiból jelenleg egyik paragrafus sem időszerű, hiszen végig 50 százalékos adósságrátáról beszél. Hozzátette: a hatályos költségvetési szabályrendszer lényege, hogy hosszú távon az államadósság legfeljebb annyival nőhet, mint az infláció. Ha van gazdasági növekedés, akkor a GDP-arányos államadósság ezzel arányosan tud csökkenni.