A Magyar Szerencsejáték Szövetség számításai szerint évi 70 milliárd forinttól esik el a költségvetés a nyerőgép iparág betiltása miatt, az az azonnali egyszeri kár 130,5 milliárd forintra tehető.A szövetség az MTI-nek szerdán megküldött hatástanulmányhoz mellékelt kísérőlevelében szakértőkre hivatkozva ismét elhibázottnak mondja a döntést akkor, amikor újabb százmilliárdos megszorításokat kell bejelenteni.
Az Országgyűlés kivételes sürgős eljárásban október 2-án megtiltotta a játéktermek és az elektronikus kaszinók üzemeltetését. A szerencsejáték-szövetség aznap bejelentette, hogy pertársaságot alapít a vállalkozások jogos kárigényeinek megtérítése érdekében.
A hatástanulmányban, amelyet a szövetség szakértői készítettek száz szerencsejáték szervező cég véleményét is alapul vették.
A tanulmány szerint a játékadó kiesése évi 40 milliárd forintot tesz ki, amihez 2 milliárd forint iparűzési adóveszteség is társul. A szövetség 24 milliárd forintra taksálja a szektorban alkalmazottak után járó személyi jövedelemadó (szja) befizetést és 1,5 milliárdra a társasági adót.
Ebben az évben a szövetség hatástanulmánya szerint még 5 milliárd forint játékadó bevétel folyt volna be a költségvetésbe, ezzel szemben a játéktermekből ötezer, a vendéglátó helyekről 12 és félezer munkavállaló elbocsátása 4 milliárd forint munkanélküli segélyjogosultságot támaszt.
A szerencsejátékok betiltása miatt értéküket vesztett szerencsejáték szervező cégek piaci értékét 44 milliárd forintra becsüli a tanulmány, amiből a gépek elértéktelenedése 16,5, az üzemeltetéshez és játékosok kiszolgálásához szükséges összes szolgáltatás eszközparkja 10 milliárd forint körülire tehető. Az ingatlanok értékvesztését 2,5 milliárd forintra teszi a tanulmány.
A szerencsejáték szövetség emlékeztet arra, hogy hasonló döntések más országokban is születtek. Felidézi, hogy az orosz parlament néhány éve betiltotta a pénznyerő automata üzemeltetést, de két és fél év éves türelmi időt hagyott az ágazat szereplőinek. Ausztriában a 4 éves átmeneti időszakot követően koncessziós pályázatokkal és a települések lélekszámának nagyságától függően szabályozták újra a piacot. Kanadában állami monopólium lett a pénznyerő automata üzemeltetés, de az állam minden befektetését megtérítette a vállalkozásoknak.