Szigorú és egyben óvatos költségvetés készül 2007-re. Az előzetes számok alapján a legtöbb költségvetési szerv kevesebből gazdálkodhat és meg kell szüntetniük a színlelt szerződéseket.
Szigorú költségvetés készül, több tárca is a működési kiadások tíz százalék körüli megnyirbálásával számolhat 2007-ben - derül ki a lapunk birtokába jutott előzetes kiadási előirányzatokból. A jövő évi büdzsé még képlékeny, mivel a költségvetési törvényjavaslat benyújtásáig csaknem hat hét van hátra - választási évben ugyanis a megszokottnál egy hónappal később, legkésőbb október 31-én kerül az Országgyűlés elé a büdzsé tervezete. A tárcánként külön kiosztott keretszámok - a miniszterek csak saját előirányzatukat ismerik, komplett költségvetési anyagot nem kaptak - még jelentősen változhatnak, ám a büdzsé tervezésének alapvonásai nem.
A 2007-es terveket minden esetben az idén végrehajtott, illetve végrehajtandó létszámleépítés, zárolás és illetményemelés által korrigált költés alapján készítik. A központi igazgatásban kétezer, a minisztériumokhoz csatolt igazgatási szerveknél további ötezer főt bocsátanak el az idén, ám a költségvetési szervek számának csökkentése és az igazgatás racionalizálása további 14 ezer fős létszámleépítést hozhat 2007 végéig. A jövő évi büdzsében így vélhetőleg hétezerrel kevesebb ember bérköltségével kell számolni, ám az elbocsátandók - hatról kéthavira csökkentett - végkielégítése, valamint az elhelyezkedésük segítésére létrehozott programok és kedvezményes hitellehetőség finanszírozása pluszkiadást jelent. Ha a létszámleépítésre még az első fél évben sor kerül, a végkielégítéssel együtt is adódhat megtakarítás - ugyanakkor végkielégítésre a fejezeti céltartalékokból is lehet majd költeni.
A tervezés meglehetősen óvatos: tiltja például a köztartozások átütemezését. A bevételek túltervezésének esetére leszögezik: az így képződő hiányra nem lesz állami segítség.
A felülről nyitott kasszáknál - ilyenek a tb-alapok, a lakás- vagy a szociális kiadások - legkevesebb a 2006-os előirányzatokkal kell számolni (több esetben ezek is alultervezettek a jelenlegi költéshez képest), és új biztosítékként megjelenik a tárcák büdzséjében a fejezeti egyensúlyi tartalék. Az óvatosság a foglalkoztatási jogviszonyt illetően is megmutatkozik: tiltanák például a színlelt, illetve számlás foglalkoztatást, ami a közelmúltban végzett felmérés szerint a kórházi osztályokon, de - Állami Számvevőszéki vizsgálatok szerint - több minisztériumban sem volt ritka.
Alig-alig lehet összehasonlítani az idei és a jövő évre tervezett keretszámokat, minthogy eleve átalakult a kormányzati struktúra (14-ről 11-re csökkent a minisztériumok száma), számos feladat és forrás került más tárcához. A tárcák, illetve fejezetek közti forrásátcsoportosítás információnk szerint megállapodások alapján történik, vagyis a kiadási végösszeg most is jelentősen függ az adott miniszter \"lobbierejétől\".
A számok alapján komolyabb kiadáscsökkentés várható a Pénzügyminisztérium és a hozzá tartozó igazgatási szervek (APEH, benne a Szerencsejáték Felügyelet, VPOP, Magyar Államkincstár, Központi Vagyoni Igazgatóság) költségvetésében. A honvédelmi tárca is hét százalékkal kevesebből gazdálkodhat, másfélszeresére nő viszont az uniós pénzek felhasználásának intézményrendszerét finanszírozó keret.
Az önkormányzatok normatív támogatása jelentősen csökken a tervek szerint: az idei előirányzat 815,6 milliárd forinttal számol, a jövő évre pedig 776 milliárd jutna. Az már a konvergenciaprogram tervezetéből is kiolvasható volt, hogy jövőre csökken a fejlesztésekre szánt összeg, szinte csak arra biztosít majd forrást a büdzsé, amihez uniós pénz is társul. A helyhatósági feladatok körét nem szabja szűkebbre a kormány. Megtakarítást úgy érhetnek el az önkormányzatok, ha egyes feladatokat kistérségi társulások formájában más helyhatóságokkal együtt végeznek. (forrás: nol.hu)
Kapcsolódó anyag: