Az elmúlt években a gáz és a távhő hazai fogyasztói ára teljesen elszakadt a világpiaci árak változásától, miközben a hazai fogyasztás 80%-át importból kell fedeznünk. A hazai fogyasztók számára a háromszorosára növekvő világpiaci árakat évről évre növekvő összegű, a fogyasztás mennyiségéhez igazodó fogyasztói ártámogatás mérsékelte.
Így jött létre az a helyzet, hogy a hazai fogyasztói árak teljesen elszakadtak a világpiaci áraktól és 2006. júliusában az Eurostat adatai szerint egy átlagos fogyasztású háztartásban egy gigajoule gáz ténylegesen fizetett fogyasztói ára az Európai Unió 25 országa között Magyarországon volt a legalacsonyabb. Pontosan a fele a hozzánk hasonló fejlettségű szlovák, lengyel, vagy cseh áraknak, és csupán 30%-a a szomszédos Ausztriáénak, miközben a világpiacon valamennyi ország ugyanazon az áron tudja megvenni a gázt.
A támogatás korábbi rendszere nem csupán pazarló volt, ami évről évre nagyobb terhet hárított a költségvetésre, de egyúttal igazságtalan is. A lakossági terheknek a fogyasztói árakon keresztül nyújtott mérséklése ugyanis nem csupán a szociálisan rászorulókat, hanem mindenkit megvédett a világpiaci árak változásának hatásától, s nagyobb fogyasztásuk alapján több támogatást adott a tehetősebb családoknak, mint a nehéz helyzetben, kis lakásban élőknek.
A világpiaci áraktól teljesen elszakadt magyar gázárak korrekciójaként 2006. augusztusában a gáz - meghirdetett és egyúttal a ténylegesen fizetett árakban is érvényesített – fogyasztói ára átlagosan 30%-kal emelkedett. Az augusztusi áremelést követően azonban továbbra is hatalmas állami támogatás szakította el a ténylegesen fizetett árakat annak valóságos költségeitől, és továbbra sem az kapott több támogatást, akinek erre nagyobb szüksége volt, hanem az, aki többet fogyasztott.
2007. januárjában került sor a korábbi, valamennyi fogyasztónak támogatást adó, az elfogyasztott gáz mennyisége alapján járó árkiegészítés megszüntetésére. Helyét a családok jövedelmi helyzetétől függő új szociális támogatási rendszer vette át, ami azonban már nem csupán a gázzal, hanem a távhővel fűtött lakásokban élőket is támogatja.
Az új támogatási rendszer indulásakor a kormány a valóban rászorulóknak tekinthető családoknál szélesebb kör – az érintett családok kétharmada – számára biztosította a terheik mérséklését, annak érdekében, hogy az átlagos jövedelműeknek se egyszerre kelljen fűtési költségeik 50-65%-os növekedésével szembesülnie. Az új támogatási rendszer a családok kétharmadának ad, de már a jövedelem emelkedésével csökkenő mértékű támogatást. Az új támogatási rendszer a legalacsonyabb jövedelmű 800 ezer családnak biztosította a támogatás korábbi mértékét, így az ő fűtési költségeik 2007. januárjában nem emelkedtek. További 1,2 millió család kap ma is támogatást, de ennek mértéke már kisebb, mint a korábbi, így számukra az átállás a jövedelműktől függően 2007-ben 10-30% közötti áremelkedést jelentett. A családok legmagasabb jövedelmű egyharmadának azonban már tavaly is a gáz és a távhő tényleges, támogatás nélküli árát kellett megfizetnie, így az ő kiadásaik tavaly 50-65%-kal emelkedtek. A KSH adatai szerint a támogatási rendszer megváltozása a gáz ténylegesen fizetett fogyasztói árának átlagosan 18%-os növekedését eredményezte.
A 2006. augusztusi 30%-os áremelés és a támogatási rendszer átalakítását követően is a lakosság által fizetett gázár még mindig a legalacsonyabbak közé tartozik az Európai Unióban.
Az elkövetkező években a relatíve magasabb jövedelműek számára nyújtott támogatás fokozatos mérséklésével biztosítani kell, hogy közeledjen egymáshoz a gáz tényleges és a fogyasztók által fizetett ára, de úgy, hogy közben elegendő forrás maradjon a valóban rászorulók érdemi, és a költségvetés által finanszírozható mértékű támogatására. A gáz- és távhőtámogatásra 2007-ben összesen 112 milliárd forintot fordít a kormány, ennek összege 2008-ban – a magasabb jövedelműek támogatási mértékének csökkentésével – 82 milliárd forint lesz.
Mind 2007-ben, mind 2008-ban differenciált mértékben azok a családok jogosultak gáz- és távhőtámogatásra, ahol a család egy fogyasztási egységére jutó jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum 3,5-szeresét. 2008-ban azonban már csökken a magasabb jövedelműek támogatása, miközben a legalacsonyabb jövedelműeké, ahol az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem nem haladja meg jövőre a 71 ezer forintot továbbra is a 2007. évi szinten marad.
Az új támogatási rendszer nem csak kevesebbe kerül, mint a korábbi, hanem igazságosabb is. Már nem azoknak ad több támogatást, akik többet fogyasztanak, sőt a magas jövedelműek fogyasztásához egy fillért sem ad, hanem azoknak, akiknek erre szerény jövedelmük miatt a legnagyobb szüksége van. Így 2008-ban – ahogy az előző évben is – azok az átlagos gázfogyasztású családok, ahol az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a havi 57 ezer forintot, évi 66 700 Ft támogatást kapnak a közös kasszából, ahol viszont az egy főre jutó kereset 100 ezer forint fölött van, már egy fillér sem jár.
Amennyiben 2008-ban nem változna a gáz ára, úgy az alsó két jövedelmi csoportba tartozó 1,3 millió család – és a már ma is piaci árat fizetők – fűtési kiadása nem emelkedne, a felső két támogatási csoportba tartozó 700 ezer háztartásé pedig a támogatás csökkenése miatt 4,5%-kal nőne.
A gázárakat alapvetően meghatározó kőolaj világpiaci ára azonban 2007. II. félévében minden korábbinál magasabb szintre emelkedett, így 2008. januárjától elkerülhetetlenné vált a gáz meghirdetett árának 5%-os emelése. A támogatás jövő évi mértékei mellett az áremelés a különböző támogatási csoportokban tartozó családoknál a gáz általuk fizetett árának eltérő mértékű emelkedését eredményezi, átlagosan 7-8%-kal növelve a gáz ténylegesen megfizetett fogyasztói árát.
A valóságosan fizetett árak 2008-ban látszólag éppen a támogatottak körében nőnek a leggyorsabban, és legkevésbé a leggazdagabbaknál. Ennek oka azonban éppen az, hogy azok, akik támogatásban részesülnek, sokkal alacsonyabb árat fizetnek a gázért, mint azok, akiknek ez nem jár. Ehhez az alacsonyabb árhoz viszonyítva a gáz köbméterenkénti meghirdetett fogyasztói árának 5 Ft 10 filléres emelkedése nagyobb arányú növekedést jelent, mint azoknál, akik már ma is piaci árat fizetnek.
Egy köbméter gáz után 2008. januárjától is azok fizetnek többet, akiknek magas a jövedelme, és azok fizetnek lényegesen kevesebbet, akik megélhetési gondokkal küzdenek. A legalacsonyabb jövedelmű 800 ezer család pontosan 40 Ft-tal fizet kevesebbet egy köbméter gázért, mint amennyit a legmagasabb jövedelmű családok.
Forrás: Kormányszóvivői Iroda