A fogyasztási kölcsönökre a bankok átlagosan évente 22,59 százalékos terhet tettek májusban, a lakáshiteleknél pedig az átlagos hitelköltség-mutató 10,57-ra ugrott. Az áremelkedés mögött – könnyen lehet – a kereslet erősödése is állhat, mind a fogyasztási, mind a lakáscélú hitelek szerződéses összege nőtt ugyanis az ötödik hónapban, de szerepet játszhatott benne az is, hogy emelkedni kezdtek a forrásköltségek.
A kereslet élénkülését mutatja, hogy a forintalapú kölcsönök állománya május végén újabb történelmi csúcsra került, a háztartásoknak már csaknem 2900 milliárdnyi hazai valutában denominált banki adósságuk volt. Ez persze még mindig jóval kisebb, mint a lakosság devizahitel-állománya, amely május végén – főleg a svájci frank erősödése miatt – ismét megközelítette az 5400 milliárd forintot.
Vg.hu