További támogatást kértek az Európai Unió tagországai, köztük Magyarország a madárinfluenza európai megjelenése miatt csökkenő jövedelmezőségű baromfiágazatnak a tagállamok mezőgazdasági minisztereinek luxembourgi találkozóján - derül ki a, amelyet a magyar delegáció sajtóközleményéből.
Franciaország, Olaszország és Görögország vetette fel, hogy a madárinfluenza miatti piaci problémákat az Európai Bizottság által javasolt támogatási rendszer nem lesz képes megfelelően kezelni. Kérték, hogy az EU nyújtson segítséget a felhalmozódott készletek felszámolásához, a fagyasztott hús tárolásához, illetve állateledel céljára történő felhasználásához adandó támogatással. Kérték, hogy az eredeti április 30-i határidőt meghosszabbítva az augusztus 31-ig keletkező károkat megtéríthessék. A felvetést a tagországok többsége támogatta.
Magyar részről támogatási lehetőséget kértek a fagyasztott hús értékesítéséhez, illetve a takarmányvásárláshoz. Mivel a madárinfluenza tényleges megjelenését követően újabb fogyasztáscsökkenésre kell számítani, a magyar szaktárca valószínűleg további igényeket is be fog jelenteni. Az ülésen - amelyen a magyar küldöttséget Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter vezette - Magyarország és Románia beszámolt madárinfluenza eseteiről és a bevezetett intézkedésekről. A brüsszeli bizottság felhívta a figyelmet, hogy a madárinfluenza vírusa valószínűleg még hosszú ideig veszélyt fog jelenteni a tagállamok baromfiállományára, ezért továbbra is szükséges a jelenlegi biológiai védintézkedések fenntartása, és a bizottság szakértői hosszú távú stratégiát dolgoznak ki a madárinfluenza elleni hatékony védekezésre.
A broiler csirkék tartásának minimum szabályait tartalmazó irányelv megvitatása során több tagállam, köztük Magyarország is kétségbe vonta a szabályozás bevezetésének időszerűségét a baromfiágazatot hátrányosan érintő állategészségügyi helyzet miatt, és kérte az irányelv elfogadásának elhalasztását. Miután nem alakult ki egységes álláspont a kérdésben, ezért további technikai egyeztetésre kerül sor, és a soron következő finn elnökség folytatja a munkát. A 2006-2010 közötti állatvédelmi cselekvési tervvel kapcsolatban a magyar felszólalás kiemelte az állatjólléti és a gazdasági szempontok közötti egyensúly megteremtésének jelentőségét, az állatvédelmi normák nemzetközi fórumokon elfogadtatásának fontosságát, a tájékoztatás kiemelt szerepét és a lehetséges támogatási formák kidolgozását.
A miniszterek döntöttek arról, hogy milyen szempontok szerint kerüljenek meghatározásra a 2007-2013 időszakban az egyes tagországok által vidékfejlesztésre felhasználható közösségi források. Az elkövetkező hét évben 69,75 milliárd euró áll a 27 tagország rendelkezésére e célra, és az EU átlagnál fejletlenebb régióknak legalább azt az összeget meg kell kapniuk, amelyet korábban biztosítottak számukra. Magyarország az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) évente 40-50 százalékkal több forráshoz fog jutni, mint amennyit 2004-2006 között kapott.
Az Európai Bizottság tájékoztatást adott a WTO-tárgyalások aktuális fejleményeiről is. A magyar miniszter sajnálatát fejezte ki, hogy a WTO-partnerek nem hajlandók megfelelő módon viszonozni az EU által még a múlt év októberében felajánlott mezőgazdasági engedményeket. Az eddig felajánlott uniós mezőgazdasági engedmények csak akkor lehetnek a végső megállapodás részei, ha a tárgyalások új, pótlólagos üzleti lehetőségeket teremtenek más európai szektoroknak a fejlett és feltörekvő gazdaságú országok piacain.
A tárgyalásokon az EU-t képviselő bizottságnak szilárdnak és következetesnek kell lennie, egyértelműen belül kell maradnia a tanácstól kapott mandátumon, további egyoldalú engedményekre nincs lehetőség - áll a magyar állásfoglalásban, amelyhez hasonlót képviselt a tagországok többsége.