Új pénzügyi felügyelet - Farkas István szerint "vérfagyasztó" a döntés módja

    A pénzügyi szakember előrebocsátva, hogy nem ismeri az előterjesztés indoklását, leszögezte: a világban sokféle megoldás van, előfordul, hogy a bankfelügyelet a jegybankokhoz tartozik. Viszont arra már nemigen akad példa, hogy olyan integrált típusú felügyelet, mint a magyar - ahol a bankokon kívül a tőkepiacok és a biztosítók is a felügyelethez tartoznak -, egy intézménybe szerveznének a jegybanki hatáskört gyakorló intézménnyel.

    Különösen igaz ez azokban az országokban, ahol a jegybankok aktív monetáris politikát folytatnak, köztük nyílt piaci műveleteket is. Ez utóbbi helyzetben ugyanis a szervezetnek saját magát kellene felügyelnie - mutatott rá.

    Emlékeztetett arra, hogy néhány éve már vizsgálták ezt a lehetőséget Magyarországon. Akkor egyebek között éppen ezen érvek alapján vetették el a szervezetek összevonását. A döntéshozók úgy ítélték meg, hogy egy ilyen intézkedés kevés hozadékkal járna, viszont annál több nehezen kezelhető problémát okozna.

    Természetesen az összevonás nem okozna fennakadást, ha a szervezetek az összevont új intézményben megőriznék önállóságukat, de akkor meg mi értelme lenne az összevonásnak - tette fel a kérdést Farkas István.

    A parlament alkotmányügyi bizottsága szerdán döntött egy módosító javaslat benyújtásáról az új alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti jogszabályhoz, amely szerint összevonnák a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) feladat- és hatásköreit, ellátásukra pedig egy új szervezet jönne létre.

xxxx

Az MSZP szerint kizárólag Simor András eltávolítását szolgálja a javaslat. Bárándy Gergely országgyűlési képviselő  elképesztőnek nevezte az indítványt és a beterjesztés módját is.

    Az MSZP-s politikus kifejtette: a Fidesz-KDNP korábban hasonlóképpen, váltotta le mandátumának lejárta előtt a Költségvetési Tanács és a Legfelsőbb Bíróság elnökét. Szerinte az a közös ezekben a szervezetekben, hogy vezetőik bírálták a kabinet egyes döntéseit.

    Az LMP véleménye szerint Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Nemzeti Bankot (MNB) is "einstandolja, és ezzel a lépéssel az utolsó szöget veri a magyar demokratikus intézményrendszer koporsójába - mondta  Vágó Gábor.

    Szavai szerint az LMP megdöbbenéssel fogadta a módosító indítványt, mert így a kormány az Alkotmánybíróság, az Állami Számvevőszék után az "utolsó demokratikus intézményt", az MNB-t is "bevonja a narancsuralmi rendszerbe".

    A Jobbik is úgy vélte: a javaslat valódi célja, hogy megvonják Simor András jegybankelnöktől a jogköreit, amit a Jobbik támogatna is, ugyanakkor az ellenzéki párt szerint ez a módszer jogilag aggályos, hiszen két teljesen különböző hatás- és feladatkörrel rendelkező szervezetet vonnának össze - mondta Lenhardt Balázs.

    Az MTI által megkérdezett elemzők szerint a világban van példa a jegybank és a pénzügyi felügyelet összevonására, a pénzpiacok azonban negatívan fogadhatnák ezt.

    Török Zoltán, a Raiffeisen Bank makroelemzője  elmondta: a két intézmény összevonása elméleti síkon hatékonyabb pénzügyi felügyeleti és irányítási tevékenységet eredményezne, javítaná a munka hatékonyságát és minőségét is, s egyben ez a bevett európai gyakorlat is. Hozzátette: jelenleg a Magyar Nemzeti Bank tevékenysége a piaci szereplők szemében pozitív, így nem lenne szerencsés, ha ez a kép megváltozna.

    Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője szerint számos nyitott kérdés van a jegybank, illetve a pénzügyi felügyelet tervezett összevonásával kapcsolatban. Az elemző szerint ez "rossz belépő" lenne a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Unióval való tárgyalások megkezdése során.