Bod Péter Ákos szerint a magyar gazdasági különút kudarcának oka az, hogy kevés az innováció és sok az avítt megoldás, Mellár Tamás szerint fejlesztési-modernizációs program kimunkálására volna szükség, a Magyar Növekedési Terv erre azonban totálisan alkalmatlan.
Vértes András a legfontosabb feladatnak a jogbiztonság, a független intézmények megerősítését tartja, Palócz Éva szerint a kritikák oka részben a kiszámíthatatlan, a mellékhatásokat figyelmen kívül hagyó gazdaságpolitika és azt is túlszárnyaló negatív retorika - a közgazdászok erről a Magyar Közgazdasági Társaság konferenciáján beszéltek.
Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója a "Válság? Válság!" címmel rendezett konferencián elmondta: nem szabad lekicsinyelni a súlyos külföldi kritikák hatását, mert azoknak kézzelfogható következményei vannak. A kritikák oka részben a kiszámíthatatlan, a mellékhatásokat figyelmen kívül hagyó gazdaságpolitika és azt is túlszárnyaló negatív retorika - mondta.
A magyar kormány a kutató szerint úgy indított harcot a nemzetközi szervezetek és a pénzpiac ellen, hogy nem mérte fel saját fegyverzetét. Mint mondta, az árfolyam és az állampapírpiaci hozamok az a két terület, ahol a pénzpiacok nyerni tudnak: az árfolyamhatás csupán a harmadik negyedévben mintegy 900 milliárd forint hatással volt az államadósságra; az állampapírhozamok emelkedése lassabban "öl", mint az árfolyam gyengülése, de az adósságráta növekedéséhez vezethet, ezért jobban figyelembe kellene venni, mint eddig - tette hozzá.
Mellár Tamás, a Pécsi Tudományegyetem egyetemi tanára kifejtette: a mainstream közgazdaságtan hibája, hogy nem jelezte előre a válságot, nem tudta, mit kell tenni, amikor bekövetkezett, s nagy a tanácstalanság a második hullám előtt is. A hitelminősítő cégek is "elmérték" a válságot, most túlkompenzálnak, túl szigorúak, hogy ne hibázzanak olyan nagyot, a befektetők azonban hallgatnak rájuk, hatásuk ezért nagyon nagy. Ha nem lettek volna hitelminősítők, a válság még mélyebb lett volna, a befektetők még többet veszítettek volna - jegyezte meg.
Mellár Tamás szerint a magyar fiskális élénkítés hatástalan volt, a különutas politika fokozta a bizalmatlanságot és a bizonytalanságot. Hangsúlyozta: koherens, konzisztens gazdaságpolitikát kell kialakítani, ami követhető a gazdasági szereplők számára, így lehetne a bizalmat visszaszerezni. Fejlesztési-modernizációs program kimunkálására volna szükség, a Magyar Növekedési Terv erre totálisan alkalmatlan - mondta.
Bod Péter Ákos, a Budapesti Corvinus Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára, volt jegybankelnök elmondta: az európai válság pénzügyi, de nem monetáris politikai jellegű. Úgy vélte, az euró stabil, tartalékvaluta-szerepét nem veszélyezteti a krízis, az adósságválság azonban érinti a szuverén adósokat, a bankokat és a háztartásokat is. A tőkepiac hajlamos a félreárazásra: először eltekint a létező kockázatoktól, majd túlkorrigál, mondta, példaként a tízéves állampapírhozamokat említve. A szakember szerint most pánik közeli a helyzet.
A magyar különút kudarcának okát Bod Péter Ákos abban látja, hogy kevés az innováció és sok az avítt megoldás. Nemzetközileg versenyképes adórendszer helyett számos új adó bevezetésére és adóemelésre került sor, a tervezett növekedés nem valósult meg - mondta.
Farkas István, a PSZÁF Felügyeleti Tanácsának volt elnöke egyebek között arról beszélt, hogy nemcsak finanszírozási, hanem bizalmi válság is van. Ezt mutatja az is, hogy a tízéves hozam magasabb, mint a háromhónapos. A legfontosabb a bizalmi költség csökkentése, ugyanis 1 százalékpontos költségnövekedés 10 százalékpontos adósságcsökkentést tesz semmissé - mutatott rá. Nem lehet többet terhelni a jövőre, a deficitet kordában kell tartani - figyelmeztetett.
Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke szerint a gazdaságpolitika zsákutcában van, aminek a végén nem fal, hanem szakadék van. Magyarország már régóta leszakadóban van, megkapaszkodni nagyon nehéz, a készülő európai ajánlatot - vagyis lemondani a szuverenitás egy részéről, s cserébe stabilitást kapni - minden épeszű országnak meg kell fontolnia - mondta.
Szerinte nem az a baj, hogy nem ortodox, hanem az, hogy rossz a magyar gazdaságpolitika. Az óriási lazítás ellenére a magánpénztári pénzek nélkül a deficit idén minimum 6-7 százalék lenne; jövőre hatalmas restrikcióra lesz szükség a költségvetésben, emiatt is recesszió lesz - mondta. A GKI elnöke szerint az egyik fő probléma a hitelesség elvesztése, a hazai és a külföldi nagy- és kistőke is elbizonytalanodott.
Úgy vélte, kevés az előremutató strukturális reform, az adóterhelés jövőre nőni fog, a pénzügyi rendszert a bankadóval és a végtörlesztéssel destabilizálták, piaci megoldások helyett állami túlterjeszkedés tapasztalható. Mindennek a következménye az, hogy a szegényebbek jövedelmet, a gazdagok vagyont veszítenek, a végtörlesztés vesztesége legalább 200 milliárd forint lesz, a CDS felár pedig emelkedett - tette hozzá.
Vértes András szerint új célra és új eszközrendszerre van szükség. A legfontosabb feladatnak a jogbiztonság, a független intézmények megerősítését nevezte. Mint mondta, tárgyalásos reformfolyamatra lenne szükség, fegyverszünetet kellene kötni a pénzügyi szektorral, lezárni a végtörlesztési folyamatot és az államnak a bankadó terhére részt venni a konszolidációban, megtisztítani az adórendszert, leállítani a presztizsberuházásokat, gyorsítani az EU források felhasználását, a munkaerőpiacról kiszorultakat fokozatosan visszavezetni a piacra.