Végéhez ért a vörösiszap-katasztrófa utáni újjáépítés

A kormány által vállalt újjáépítés és kártalanítás a kitűzött határidőre megvalósult, a kormány új lakóházakat épített vagy vásárolt minden, az otthonát elveszített károsultaknak. A helyreállításra, újjáépítésre az állam eddig több mint 30 milliárd forintot fordított. A térségben tehát visszatér az élet a normális kerékvágásba, de a munkagépek nem állnak le, a településeken a közeljövőben a lelki és gazdasági megújulást ösztönző közösségi beruházások indulnak.

 

Azonnali beavatkozások garantálták a biztonságot

 

2010. október 4-én Magyarország eddigi történetének legnagyobb ökológiai következményekkel járó ipari katasztrófája történt, amikor a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. tározójának gátja átszakadt, és a kizúduló 1,6 millió köbméter folyékony vörösiszap elöntötte a környező településeket. A tragédiának 10 halottja van, és több mint 300 család veszítette el az otthonát, a települések komoly kárt szenvedtek, jelentős mezőgazdasági és környezeti kár keletkezett három településen. E világviszonylatban is példa nélkül álló katasztrófahelyzet rendkívüli kihívás elé állította a kormányt és a lakosságot.

 

A kormány 2010. október 6-án veszélyhelyzetet hirdetett ki, amelyet később meghosszabbított, Veszprém megyére vonatkozóan ez év június végéig volt érvényben. A katasztrófát követően közvetlenül az emberi életek mentése, az emberek biztonságba helyezése volt a legsürgetőbb feladat, ezt követte a települések biztonságának garantálása, a gátak megerősítése. Három hónapon belül kiépültek a települések védelmét szolgáló ideiglenes védművek és befejeződött a teljes körű védelmet biztosító létesítmények megépítése. A biztonságot növeli a Kolontár közvetlen közelében a katasztrófát követően megépített 1-es védőgát, más néven a kolontári gát is.

 

A helyszínen a feladatok végzését 2010. november 3-ig a Kormányzati Koordinációs Bizottság Operatív Törzse, illetve a Devecseren működő Vezetési Törzs irányította. Ez utóbbi alakult át Újjáépítési Kormányzati Koordinációs Központtá (ÚKKK) és 2011. július elsejéig vezette a mentesítési, helyreállítási, újjáépítési feladatok végrehajtását. Az ÚKKK helyébe ekkor az Újjáépítési Katasztrófavédelmi Törzs (ÚKT) lépett. A mai napig az ÚKT tagjai, az érintett önkormányzatok, a társszervek, az együttműködők, azaz több mint háromszáz ember, mintegy kétszáz technikai eszközzel végzi folyamatosan munkáját a térség újjáépítéséért, helyreállításáért.

 

Senki nem maradt otthon nélkül

 

A sérült tározóból kiömlő egymillió köbmétert meghaladó vörösiszap 363 ingatlant rongált meg jelentősen, ebből a legtöbb lakóház. A legnagyobb ingatlankár Devecserben volt. A sérült ingatlanok nagy részét, 306 db-ot el kellett bontani.

 

731 fő azoknak a száma, akiknek megsemmisült vagy lakhatatlanná vált az otthona. A lakóházak pótlására a kormány választási lehetőséget kínált fel a károsultaknak: dönthettek új lakás építése, használt lakás vásárlása, a károsodott ingatlan helyreállítása, illetve készpénzes támogatás mellett.

 

A károsultak döntésének megfelelően 112 új lakóház épült fel állami támogatással (Kolontáron 21 db, Devecserben 89 db, Somlóvásárhelyen 1 db, továbbá Márkó településen szintén 1 db ház építését rögzítették szerződésben). Az elöntött és bontásra ítélt házak helyett Devecserben és Kolontáron is egy-egy újonnan épített lakóparkba költözhetnek a károsultak. A kolontári 21 házas lakóparkban a házak birtokbaadási eljárása befejeződött, a lakók nagy része már beköltözött. A devecseri, 87 házból álló lakóparkban az utolsó épületet augusztus elején adják át. A Kós Károly Egyesülés Ybl-díjas építészei a háztípusok kialakításánál tekintettel voltak a helyhez kötődő, környékre jellemző arculatra. Az új utcarészek, lakóközösségek kialakításánál cél volt az is, hogy az egymást ismerő közösségek kapcsolatai az új környezetben is megmaradhassanak.

 

Használt ingatlan vásárlása mellett 125 család döntött (ezt 1,4 milliárd forint értékű kormányzati támogatás fedezi). Közülük több mint a fele, 66 esetben úgy döntöttek a károsultak, hogy nem hagyják el a környéket és az érintett három település valamelyikén választottak használt ingatlant, 23-an pedig a közeli Ajkára költöztek.

 

79 károsult pénzbeli kártalanítás mellett döntött (ez közel 1 milliárd forintos összeg, ennek 32% -át fizették ki a mai napig), a kártalanítás még hátralévő összegét várhatóan eddig megkapják.

 

A károsult családok közül számos, mint bármely más család Magyarországon, hiteleket vett fel, kölcsönöket törlesztett, teljesítette vállalt kötelezettségeit a pénzintézetek felé a katasztrófa bekövetkezése előtt is. Az érintett ingatlanok egyharmadát - szám szerint 108-at - terhelte a zálogjog valamely fajtája, elidegenítési és terhelési tilalom, vagy éppen végrehajtási jog. Ezen terhek jogosultjainak többsége valamely pénzintézet volt. A pénzintézetek megpróbáltak valamilyen módon könnyíteni a károsultakon a katasztrófa után, így négy érintett bank 3-6 hónap időtartamú fizetési haladék biztosításával nyújtott segítséget.

 

Az idő előrehaladtával a károsult családok lakhatási feltételei is megteremtődtek, amelynek elengedhetetlen feltétele volt a pénzintézetek együttműködése is, hiszen a károsult ingatlanok tehermentesítése az ingatlanok tulajdonosainak kötelezettsége, amely csak a teher jogosultjának (bank) hozzájárulásával lehetséges. Néhány pénzügyi vállalkozás ezen felül a fennálló tartozások teljes egészét is elengedte. Megközelítőleg 40 esetben tekintettek el a további fizetési kötelezettség teljesítésétől – elősegítve ezzel a károsult ingatlan tehermentesítését -, és reméljük, várható lesz még pár esetben, hogy az érintett bankok hasonlóképpen döntenek. A pénzintézetek által tett ilyen gesztus jelentősen megkönnyíti az újrakezdés lehetőségét az érintett családok számára.

 

A folyamat még nem fejeződött be, jelenleg még 31 károsult család fennálló terheinek átjegyzését kell megoldani a vásárolt vagy új építésű ingatlanokra, mivel csak ezek rendezése után lehet a földhivatalnál a károsultak tulajdonjogát bejegyeztetni.

 

Teljes kártalanításban részesültek a károsultak

 

A kormány a lakhatás biztosítása mellett vállalta azt is, hogy június 30-ig mindenkit kártalanít, biztosítja a katasztrófában kárt szenvedett családok ingóságainak pótlását is. A bútorok pótlására 125 károsulttal írták alá a szerződést, a károsultak a Magyar Bútor és Faipari Szövetség bútoraiból választhattak egymillió forintos értékhatárig.

 

A haszonállatokat, kerteket, be nem takarított terményeket érintően 171 károsulttal kötöttek szerződést.

 

A ruhaneműkben és a megsemmisült élelmiszerekben esett károk enyhítését célzó szerződések is elkészültek, ily módon összesen 213 károsultat kártalanítanak.

 

A gépjárműveket érintően 71 szerződés köttetett. A kárt szenvedett vállalkozások közül 120 jelentett be kárigényt, nekik az összeg egy részét már kifizették. A pénz többi részének kifizetése ezután fog megtörténni, mivel szükség volt a támogatási program az Európai Unió részéről történő jóváhagyására.

 

A központi források mellett a katasztrófák károsultjainak támogatásáért folytatott segélyezési tevékenység összehangolására Civil Humanitárius Koordinációs Központ jött létre az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium, a Magyar Vöröskereszt, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet, a Katolikus Karitász és a Baptista Szeretetszolgálat Alapítvány együttműködésével.

 

 

 

 

 

Magyar Kármentő Alap és jótékony célú felajánlások

 

A kormány a károsultak támogatására létrehozta a Magyar Kármentő Alapot és az ezt támogató vállalkozásokra is érvényessé tette az adományokra vonatkozó adókedvezményét illetve a magánszemélyek idéntől személyi jövedelemadójuk 1 százalékát felajánlhatják az alap javára is.

 

Köszönhetően annak, hogy a kormány minden a helyreállítással, az újjáépítéssel, a kártalanítással összefüggő kiadást és feladatot vállalt, a kormány által létrehozott Magyar Kármentő Alapban összegyűlt pénzt elsősorban a térség fejlesztésére, új munkahelyek teremtésére és a lakókörnyezet élhetőbbé tételére, sőt, a korábbinál jobb, XXI. századi körülmények kialakítására fordíthatják. Így az újrakezdéshez nem csak azok kaphatnak segítséget, akiknek a lakhatását kell megoldani, hanem azok is, akiknek a megélhetése, lakókörnyezete került veszélybe.

 

Az alapban csaknem 2 milliárd forint gyűlt össze, ennek nagy részét, mintegy 1,5 milliárd forintot a három érintett település között osztották fel. A helyi önkormányzatok a fejlesztési-beruházási koncepcióikban megjelölt célokra eddig összesen 458 millió forintos támogatást kaptak: Devecsernek 301 millió, Kolontárnak 145 millió, Somlóvásárhelynek 12 millió forintot ítélt meg a Kármentő Bizottság, melyből 214 millió forintot el is utaltak. Támogatták többek között a veszteséget szenvedett vállalkozásokat, hozzájárultak az átmenetileg albérletbe kényszerült károsultak albérleti díjához, az új rendőrőrs felépüléséhez, továbbá - a települések szükségleteinek megfelelően - orvosi rendelő, szolgálati lakások, iskolai sportpálya, sportöltöző, focipálya épül.

 

Devecserben a vörösiszap által megrongált régi posta és rendőrőrs helyett új épült. A katasztrófa egyéves évfordulójára Kolontáron emlékhelyet, Devecserben pedig emlékparkot avatnak, ezzel is emlékezve Magyarország történetének legnagyobb kárt okozó ipari és ökológiai katasztrófájára.

 

A Magyar Kármentő Alapon túl számos egyéb felajánlás érkezett, a Vörösiszap-katasztrófa Felajánlások Központi Nyilvántartó Rendszerét 2010. október 16-án hozták létre és eddig több mint 1600 ajánlatot értékeltek ki. Az Újjáépítési Katasztrófavédelmi Törzs jelenleg is folyamatosan tölti fel ebbe a hazai és nemzetközi felajánlásokat és azokat a típusuk szerint továbbítják az illetékesek felé. Az építésekkel, építőanyagokkal, technológiákkal, szakemberekkel kapcsolatos felajánlásokat a kivitelezésével megbízott cégek és az érintett önkormányzatok vezetői felé, a mezőgazdasági külterületek rekultivációjával, kármentesítésével kapcsolatos felajánlásokat pedig a Vidékfejlesztési Minisztérium miniszteri biztosa, valamint az érintett önkormányzatok felé továbbították.

 

A központi források mellett a katasztrófák károsultjainak támogatásáért folytatott segélyezési tevékenység összehangolására Civil Humanitárius Koordinációs Központ jött létre az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium, a Magyar Vöröskereszt, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet, a Katolikus Karitász és a Baptista Szeretetszolgálat Alapítvány együttműködésével. Munkájukhoz később csatlakozott a Magyar Református Szeretetszolgálat is.  A szervezetek segítették a károsult családok lakhatását albérleti hozzájárulással vagy ingatlan-felújítással, továbbá berendezési tárgyak, konyhai kisgépek beszerzését végezték. Adományokkal (ruhanemű, élelem, tisztálkodószerek) segítettek, de személyes és telefonos lelki segítséget is nyújtottak.

 

A felajánlások rendkívül sokrétűek a katasztrófa bekövetkeztétől kezdődően: eszközök, berendezések, munkagépek, kármentesítő anyagok, tisztítószer, melegétel adományozása mellett a károsultak ideiglenes elhelyezésére több család is felajánlotta segítségét. Önkormányzatoktól is érkeztek felajánlások beépítetlen telkek ingyenes vagy méltányossági áron történő felhasználására, átmeneti szállás biztosítására. A tárgyi felajánlások mellett nagy számban érkezett szakértői segítségnyújtás, többen ajánlották fel saját önerejüket, hogy saját maguk is tevőlegesen hozzájárulhassanak a kármentesítési munkálatokhoz.

 

Folyamatos a lakosság egészségügyi ellenőrzése

 

A katasztrófában 10 ember vesztette életét, 406-an szorultak egészségügyi ellátásra, közülük 120-an súlyosan megsérültek. Az utolsó sérült 2010. december 2-án hagyta el a kórházat.

 

A Kormány döntése alapján - a vörösiszap-katasztrófa által érintett településen élők egészségügyi szűrése céljából - 2010. december 14-én átadták a Kormányzati Egészségügyi Szűrőközpontot Devecserben. Itt laborvizsgálatokat és szakorvosi vizsgálatokat végeznek felnőttek és gyerekek számára egyaránt. Az általános vizsgálatot belgyógyász-tüdőgyógyász szakorvosok végzik és légzésfunkciós vizsgálatot is végeznek. A szűréseket a Magyar Máltai Szeretetszolgálat szűrőbusza végzi. Június végéig  közel 3000 orvosi vizsgálat történt. A vizsgálatok  során számos betegséget szűrtek ki, ezek megfelelnek a népegészségügyi mutatóknak (cukorbetegség, magas vérnyomás, szív-és érrendszeri betegségek). Március óta  - a szülők kívánságára - gyermekek nehézfém-terhelését is vizsgálják. Eddig nem lehetett kimutatni a gyermekek vizeletéből nehézfém-szennyezésre utaló mértéket. Megfigyelték, hogy a porterheléssel  összefüggésben, a felső légúti bántalmak száma időszakosan növekedett, mint ahogyan az ország más területein is megfigyelhető hasonló jelenség. A lakosság szűrésének első lépcsője tehát lezajlott. A második lépcsőben az eddig vizsgált betegeket fogják kontrollálni, mivel a szűrőközpont működését az első évfordulóig meghosszabbították.

 

A legnagyobb probléma leginkább a kiömlő vörösiszap megszáradását követő hetekben állt fenn, amikor a szállópor koncentrátum megnövekedett a levegőben. A térségben mai napig integrált szállópor-mérési rendszer működik, amely több mérőállomás adatait dolgozza fel. A levegő minőségéről a katasztrófa napjától naponta tájékoztatást kap mind a helyi, mind az országos közvélemény.  A katasztrófában érintett területen a felporzásból származó porszennyezés mértéke nem haladta és nem haladja meg a veszélyes mértéket, de koncentrátuma a térségben megnőtt és az elmúlt hónapokban időszakosan átlépte az egészségügyi határértéket. Ezt azt jelentette, hogy a levegő minősége a szállóporral telített napokon nagyjából a zsúfoltabb főváros levegőjével egyezett meg. A lakosság és a helyreállításban résztvevők számára a védőálarc és az állandó megfigyelés biztosított volt végig a helyreállítás, takarítás alatt.

 

Összefoglalva elmondható, hogy nincsen olyan eredmény, amely arra utalna, hogy a vörösiszap maradandó egészségkárosító hatást okozott volna.

 

Folyóvizek, ivóvíz

 

A hatóságok szakmai hozzáértésének köszönhetően a katasztrófa egyik legnagyobb természeti kockázatát - azt, hogy a lúgos vörösiszap-szennyezés veszélyeztesse a Dunát - sikerült megakadályozni. Az iszapömlés után az élővizek szennyeződésének csökkentése érdekében a vízügyi szervek azonnal a mederduzzasztást végeztek a Marcalon, és különböző megoldásokkal közömbösítették a lúgos elegyet.

 

A tragédiát szenvedett  település mellett  található Torna-patak közvetlenül a tragédiát követően volt veszélyben, mert a  beömlő erősen lúgos (13 pH-értékű) vörösiszap miatt a patak vize lúgossá vált és akkor minden élet elpusztult. A patak élővilága  azonban már rehabilitálódik, így a katasztrófának hosszan elhúzódó hatása várhatóan nem lesz. A patak vízminőségét a mai napig rendszeresen mérik, átlagos pH-értéke 8,01. 

 

A Marcal folyót folyamatosan kotorják, de a szakemberek komplex folyómeder-rekonstrukciót javasolnak a biodiverzitás újrateremtéséhez. A Marcal folyó teljes megtisztítása őszre fejeződhet be.

 

A vörösiszap-katasztrófa sújtotta térségben nemcsak a folyóvizek ellenőrzése folyamatos, hanem az ivóvízé is. Az ivóvíz egyáltalán nem szennyeződött, az egész térségben a katasztrófa első napjától biztonságosan fogyasztható.

 

Kül- és belterületek, mezőgazdasági területek

 

A vörösiszap által okozott károk helyreállítása érdekében teljes körű tájrehabilitáció zajlik. A települések belterületén, a lakosság közvetlen környezetében befejeződött a kármentesítés, a külterületek mentesítése még folyamatosan zajlik Kamond, Kisberzseny, Tüskevár, Somlójenő településeken.

 

A bontási munkálatok befejezésével a 21 utcában lebontott házak helyét tóval parkosított zöldterület veszi át és további fejlesztések is várhatók. Ezt segíti elő, hogy az Országgyűlés június 27-én elfogadta azt az országgyűlési határozatot, amely a devecseri kistérséget támogatáspolitikai szempontból a leghátrányosabb helyzetű kistérségek közé sorolja.

 

 A belterületekről július 12-ig 329.652 köbméter szennyezett hulladékot szállítottak el (ebből 125.929 köbméter bontási törmelék). A külterületekről pedig 786.997 köbméter (52.545 teherautónyi) szennyezett hulladékot vittek a kijelölt kazettákba.

 

A lakott területek vörösiszap-mentesítésében több százan vettek részt, és a kitartó munka révén pár héten belül biztosították a belterületek lakhatóságát. Mostanra a mezőgazdasági külterületek mentesítési munkálatai is befejeződtek, elkezdték a kolontári halastó és a Torna-patak kotrását. A devecseri kastélypark helyreállítása őszre fejeződhet be.

 

Az erősen lúgos, maró hatású anyag körülbelül 4000 hektáron terült szét és 1036 hektár mezőgazdasági területet borított el. A vörösiszap által elöntött termőföldek miatt jelentős a környékbeli gazdák mezőgazdasági kára is. A termelők és feldolgozók egyszeri  jövedelempótló állami támogatást kaptak, a mezőgazdasági termelők „de minimis” értékhatárt meghaladó dologi kárigényei jelenleg elbírálás alatt állnak.

 

Azok a gazdák, akiknek szennyeződött a földje, nyilatkozhattak, hogy a károsodott földjeiket eladják az államnak, vagy elcserélhetik, illetve - ha szeretnék - megtarthatják azt. Eddig összesen 111 fő jelezte földeladási szándékát és jelen állás szerint 32 fő fog csereföldben részesülni. Azok ügye, akik eladnák vagy elcserélnék a földjüket, a Nemzeti Földalapkezelő Szervezethez került, velük a szervezet személyesen egyeztetett. Az egyeztetések során szem előtt tartották, hogy a károsodott területhez, gazdasági okokból a tulajdonosok igényeire figyelemmel, minél közelebbi területet találjanak valamint több alternatívát is felajánlottak a megfelelő csereföld kiválasztása érdekében. A csereföldterületekre vonatkozó igények várhatóan július végére véglegesíthetők lesznek és cél az, hogy nyár végére a földcserét kérők már a cserébe kapott területen folytathassák a mezőgazdálkodást.

 

A megtisztított fölterületeken - Szászországgal együttműködve - Magyarország legnagyobb megújuló energiát hasznosító mintarégiója jöhet létre, ahol energiacélú növények termesztése folyik majd az Új Széchenyi Terv zöldgazdaság-fejlesztési programjához kapcsolódva, ezáltal is új munkahelyeket teremtve a térségben.

 

A MAL Zrt. állami felügyelete: nem ismétlődhet meg a tragédia

 

A kormánynak azonnali megoldást kellett arra is találnia, hogy a tragédiát okozó vörösiszap-tározó tulajdonosánál, a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (MAL) Zrt-nél elérje a biztonságos működés feltételeit. Közvetlenül a katasztrófa után a magánkézben lévő vállalat tevékenységét a kormány felfüggesztette, majd a biztonságos működés érdekében nyolc nappal a tragédia után állami felügyelet alá helyezte. Az alumíniumgyár nemzetgazdaságilag jelentős gazdasági társaságnak minősül, a térség egyik legnagyobb munkáltatója, a beszállítókkal együtt hatezer embernek ad munkát, így a kormány célja a kezdetektől az volt, hogy a vállalat működjön, termeljen, de mindezt a biztonságnak alárendelve tegye. Az állami felügyelet alá helyezés célja tehát az volt, hogy a cég elhárítson egy esetleges újabb katasztrófát, megkezdődjön a szükséges kármentesítés, továbbá, hogy képes legyen a termelés biztonságos újraindítására és a talpon maradásra.

 

Az állami felügyelet vezetésével megbízott Bakondi György katasztrófavédelmi kormánybiztos kiemelt figyelmet fordított arra, hogy a cég csökkentse egy esetleges újabb katasztrófa bekövetkeztének humán, illetve ökológiai kockázatát, emellett biztosítsa a folyamatos kárelhárítási és mentesítési munkálatokat.

 

Az állami felügyelet alatt, tavaly október 15-én újraindult a termelés, a gyár megkapta a további működéséhez biztosító környezethasználati engedélyt is. Az állami felügyelet „nyomásának” köszönhető, hogy a gyárban februárban bevezették a száraztechnológiát. Ennek köszönhetően az alumíniumgyártás során többé nem folyékony, erősen lúgos vörösiszap, hanem szilárd halmazállapotú és nem maró hatású melléktermék jön létre, mint az a legtöbb hasonló európai uniós alumíniumgyár esetén. Ez azt jelenti, hogy többé nem ismétlődhet meg a katasztrófa.

 

Emellett több milliárd forintos beruházásokat is végrehajtottak az alumíniumgyárban: két biztonsági gátrendszer épült a tározókhoz, lezárták és megerősítették a X-es tározót, és stabilizálták a IX-es tározót, a gátakat mozgásérzékelőkkel látták el, és automatizálták a gyár teljes csurgalékvíz-kezelő rendszerét. Az állami felügyelet elérte céljait, így június 30-ával megszűnt.

 

Kiemelt vizsgálat zajlik a katasztrófa felelősének kiderítésére

 

A katasztrófa felelősének kiderítésére kiemelt nyomozás folyik, a Nemzeti Nyomozó Iroda a MAL Zrt-nél négy embert gyanúsított meg eddig, a bíróság a vezetők magánvagyonát zároltatta, jelenleg mindannyian szabadlábon védekeznek. A katasztrófa okozóját a bíróság állapítja meg, eddig még nem született jogerős döntés. A károsultak részéről már több mint 30 per kezdődött, amelyekben a felperesek a MAL Zrt-től anyagi és nem vagyoni káraik miatt összesen több mint hatmilliárd forint kártérítést követelnek.

 

Megújulnak a katasztrófákkal kapcsolatos szabályozások

 

A tragédia felhívta a figyelmet a törvényi szabályozás pontatlanságaira is, például arra, hogy a vörösiszap-tározó ellenőrzésére alkalmas hatóságok keze részben meg volt kötve, mert a hatáskör elosztása nem volt egyértelmű. Az Országgyűlés ezért törvényt módosított, így 2010 decemberétől már csak a bányakapitányságok adhatnak ki működési engedélyt az ajkai tározóhoz hasonló tározókra és veszélyes üzemekre, ez erőteljes hatósági, felügyeletet és ellenőrzést biztosít.

 

A vörösiszap-tragédia megerősítette azt a kormányzati szándékot, amely a 2010. májusi-júniusi rendkívüli árvizek tapasztalata is volt, hogy az iparbiztonság és a környezetvédelem érdekében újra kell gondolni a katasztrófavédelmi jogszabályokat, gyakorlatot. A kormány június 10-én terjesztette az Országgyűlés elé az új katasztrófavédelmi törvény tervezetét, amelyet ősszel fogadhat el az Országgyűlés. Szigorodik a veszélyes anyagok gyártására, feldolgozására vonatkozó szabályozás. A törvényjavaslat az új alaptörvénnyel összhangban tartalmazza és megújítja a különleges jogrendre vonatkozó szabályokat, illetve bekövetkezett katasztrófa esetén irányadó rendkívüli intézkedések részletes és a korábbinál hatékonyabb védekezést lehetővé tévő szabályozását.

 

A vörösiszap-katasztrófa és az azt megelőző rendkívüli árvizek még az új alaptörvény megalkotásában is nyomot hagytak. A 2012-ben életbe lépő új alaptörvény kimondja, hogy magyarországi lakóhellyel rendelkező, nagykorú magyar állampolgárok számára honvédelmi és katasztrófavédelmi feladatok ellátása érdekében - sarkalatos törvényben meghatározottak szerint -polgári védelmi kötelezettség írható elő. Emellett honvédelmi és katasztrófavédelmi feladatok ellátása érdekében - szintén a sarkalatos törvényben meghatározottak szerint - mindenki gazdasági és anyagi szolgáltatás teljesítésére kötelezhető. Az alkotmány rögzíti azt is, hogy a Magyar Honvédség közreműködik a katasztrófák megelőzésében, következményeik elhárításában és felszámolásában.

 

A katasztrófahelyzetekkel kapcsolatos közérdekű közlemények mielőbbi célba juttatásáról írt alá együttműködési megállapodást a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság (NMHH) és az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) 2011. április 5-én. Erre az új médiatörvény adott lehetőséget, amely szerint a katasztrófavédelem a lakosság tájékoztatása érdekében két órán belül vagy azonnal kihirdetendő közérdekű közleményt ad ki a médiaszolgáltatók útján. A megállapodás egyebek mellett rögzíti, hogy a főigazgatóság és a médiahatóság között félévente kommunikációs próbát tartanak, a két országos hatóság ügyeleti szolgálatai pedig évente a közérdekű közlemények továbbításának üzempróbáját végzik el. Az első kommunikációs próbát  - mely sikerrel zárult - 2011. május 18-án tartották, amikor a médiaszolgáltatók tesztelték a törvényben a katasztrófavédelmi szervek részére biztosított kommunikációs csatornákat és valós helyzetet imitáló tesztüzeneteket tettek közzé.

Az Országgyűlés is vizsgálja a tragédiát és a MAL Zrt. privatizációját

 

Az Országgyűlés 2010. november 30-án határozott a Kolontár melletti vörösiszap-tározó átszakadása miatt bekövetkezett környezeti katasztrófával kapcsolatos felelősség feltárását és a hasonló katasztrófák jövőbeni megakadályozását célzó országgyűlési vizsgálóbizottság felállításáról. A tíztagú testület a folyamatban lévő büntetőeljárással párhuzamosan végzi munkáját, büntetőjogi felelősséget azonban nem vizsgálnak. A bizottság azt vizsgálja, hogy milyen mulasztások vezettek a vörösiszap-tározó gátjának átszakadásához, milyen esetleges visszaéléseket követtek el a tározó építése és fenntartása során. Vizsgálják azt is, hogy milyen felelősség terheli ez ügyben az előző ciklus kormányzatához köthető érintett vállalatokat, vállalkozókat, illetve történtek-e a korábbi kormányzathoz, vagy a korábbi kormányzat által irányított egyes közigazgatási szervezetek által elkövetett olyan hatósági vagy egyéb adminisztratív visszaélések, amelyek a katasztrófa bekövetkezéséhez vezettek. A vizsgálat tárgya továbbá annak megállapítása is, hogy hol találhatók még az országban környezetre veszélyes technológiát alkalmazó ipari létesítmények, és ezek milyen állapotban vannak. A vizsgálóbizottságnak 2011. november 1-jéig kell benyújtania jelentését az Országgyűlésnek.

 

Az Országgyűlés június 27-én kormánypárti politikusok előterjesztésére továbbá megszavazta azt a határozatot, melyben felkéri a kormányt, hogy 2012. május 31-ig - az Állami Számvevőszéket tájékoztatva - vizsgálja meg az 1989. január 1. és 2010. május 29. között megkötött privatizációs szerződések környezetvédelmi, biztonsági, természetvédelmi és kulturális örökségvédelmi pontjainak teljesítését. Az erről szóló vizsgálat eredményét a kabinetnek 2012. június 15-ig kell az Országgyűlés elé terjesztenie. Emellett a kormánynak át kell tekintenie, hogy célszerű-e az önkormányzati tulajdonban lévő cégek értékesítéséről szóló, 1990. szeptember 30. és 2010. október 3. között megkötött szerződések környezetvédelmi, biztonsági és természetvédelmi pontjainak teljesítését szintén megvizsgálni, és ha igen, milyen körben, szempontok alapján. E vizsgálat határideje ugyancsak 2012. május 31. Ha indokolt, a kormánynak 2012. június 30-ig törvényjavaslatot kell terjesztenie a Ház elé az állami vagy önkormányzati vagyon értékesítése esetén a jelenleginél szigorúbb előírások megállapítása érdekében. Erre azért is szükség van, mert az elmúlt években egyre több olyan ügy került nyilvánosságra, amelyben látható volt, hogy a privatizált állami vagy önkormányzati vagyon új tulajdonosai nem fordítottak elegendő pénzt a vagyonértékesítési szerződésekben foglalt környezet- és természetvédelmi kötelezettségek teljesítésére vagy teljesen figyelmen kívül hagyták azokat (pl. vörösiszap-katasztrófa).

 

Hatékony együttműködés alakult ki a Magyar Tudományos Akadémiával

 

A kormány felkérésére már a vörösiszap-katasztrófa másnapján a helyszínre érkeztek a Magyar Tudományos Akadémia szakértői, és néhány óra alatt elkészítették az első hiteles, tudományos igényű összefoglalót a helyzetről. A kutatók munkájukkal nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a hatóságoknak egy nappal a tragédia után már tiszta képük volt arról, hogy mi történt és szakszerű tájékoztatásuknak köszönhetően sok rémhírt sikerült eloszlatni.

 

A tapasztalatokat felhasználva az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és a Magyar Tudományos Akadémia együttműködési megállapodást írt alá a katasztrófák elleni védekezés feladatainak  eredményes  megoldása és az összefogás hatékony szervezeti keretének biztosítása érdekében. Hasonlókról egyeztek meg a földrengésekből adódó katasztrófa- és veszélyhelyzetek kezelésével kapcsolatos feladatokról is.

 

2011. március 1-jén Vörösiszap-katasztrófa: következmények és tapasztalatok címmel konferenciát rendeztek az Magyar Tudományos Akadémián, ahol a tudományos előadások középpontjában a vörösiszap tárolásának és hasznosításának módjai, kiömlésének következményei, a kockázatkezelés tapasztalatai, az egészségkárosító hatások és a trauma pszichés terhelésének kezelése állt.

 

Nemzetközi angol-magyar nyelvű konferenciát és kiállítást szervezett a katasztrófáról 2011. május 23-25. között az Ökopolisz Klaszter az érintett minisztériumokkal és egyetemekkel közösen. A konferencián elhangzottakat átfogóan értékelve megállapítható, hogy széles társadalmi összefogás valósult meg a hatóságok mellett a civil szerveződések, társadalmi és gazdasági szervezetek és a tudományos szféra legtöbb esetben önkéntes felajánlásával, munkájával. Ennek eredményeként az állam átfogó és szakszerű irányítása mellett rekordidő alatt sikerült elhárítani a vörösiszap-katasztrófa lúgömlés okozta társadalmi és környezeti károkat okozó hatásait.

 

 

Köszönetnyilvánítás

 

A vörösiszap-tragédia utáni újjáépítés eddig nem látott összefogással valósult meg.

Magyarország Kormánya köszönetet mond azoknak a magánszemélyeknek, civil szervezeteknek, egyházaknak, önkormányzatoknak és gazdasági társaságoknak, akik anyagi támogatásukkal, szakértelmükkel, kétkezi munkájukkal segítették a kármentesítést, helyreállítást, újjáépítést.

Kiemelt köszönet illeti az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot, amelynek munkatársai a katasztrófa első pillanatától a helyszínen szolgáltak. Továbbá a Magyar Honvédségnek, az Országos Mentőszolgálatnak, az ÁNTSZ-nek, a Magyar Tudományos Akadémiának, az Országos Frédéric Joliot-Curie Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézetnek, a rendőrség, a polgári védelem, a tűzoltóság, az egészségügyi és a vízügyi szervek munkatársainak valamint a karitatív szervezeteknek.

Köszönet a devecseri, kolontári, somlóvásárhelyi önkormányzat vezetőinek és munkatársainak. Köszönet a Magyar Vöröskeresztnek, a Magyar Máltai Szeretetszolgálatnak, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezetnek, a Katolikus Karitásznak, a Baptista Szeretetszolgálat Alapítványnak, a Magyar Református Szeretetszolgálatnak. Köszönet az Európai Uniónak, és az általa delegált szakértőknek.

A Magyar Tudományos Akadémia mellett a katasztrófa utáni vizsgálatokban tevékenyen részt vett a Pannon Egyetem, a Károly Róbert Főiskola, a Nyugat-Magyarországi Egyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Magyar Állami Földtani Intézet (MÁFI), a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. (VITUKI), az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) és a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH).

 

Köszönet azoknak az országoknak, amelyek technológiai segítséget nyújtottak, és szakértelmükkel segítettek, mint az Amerikai Egyesült Államok, Ausztria, Belgium, Csehország, az Egyesült Királyság, Franciaország, India, Japán, Kanada, Lengyelország, Luxemburg, Németország, Spanyolország, Svájc, Szerbia, Szlovákia és Románia. 

 

A kormány által létrehozott Magyar Kármentő Alapba számos belföldi és külföldi szervezettől, cégtől és magánszemélytől érkezett támogatás. Kiemelten támogatta az alapot az AUDI Hungária Kft., a Magyar Villamosművek Zrt.,  az OTP Bank Nyrt., a Paksi Atomerőmű Zrt. és a Soros Alapítvány. Több önkormányzat is jelentős összeggel támogatta a rászorulókat: Budapest Főváros IV. kerület Önkormányzat, a Fővárosi Önkormányzat, Győr Megyei Jogú Város Önkormányzat, Tiszakécske Város Önkormányzat, valamint George Pataki, New York állam volt kormányzója is nagymértékben segítette az adománygyűjtést külföldön.

 

Veszprém megye testvérmegyéi közül Alsó-Ausztria, Maine et Loire megye, Wunsiedel körzet és Kovászna megye a Veszprém Megyei Közgyűlés alszámlájára befizetett összeggel támogatta a bajbajutottakat.