Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése 2002. november 4. napjától megválasztotta Győri Gyula önkormányzati képviselőt a repülőtér fejlesztésével kapcsolatos ügyek tanácsnokává, továbbá felkérte a tanácsnokokat, hogy végzett tevékenységükről minden évben számoljanak be a közgyűlésnek. A debreceni önkormányzat augusztus 10-i ülésén tárgyalja a tanácsnok alább közölt jelentését.
Beszámoló a repülőtér fejlesztésével kapcsolatos ügyek tanácsnokának tevékenységéről
1./ Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonában lévő repülőtér fejlesztésének, üzemeltetésének – különös tekintettel a hatékonyságra, gazdaságosságra – felügyelete,
illetve
2./ a repülőtér fejlesztéséhez kapcsolódó pályázatok koordinálása
A repülőtér átfogó fejlesztési programjának elindításakor az Önkormányzat által megfogalmazott cél a repülőtér olyan nemzetközi légikikötővé történő fejlesztése volt, ahonnan rendszeres menetrendszerinti járatok indulhatnak.
Az elmúlt évek beszámolóiban részletes tájékoztatást adtam arról, hogy a debreceni regionális repülőtér – 2004. április 1. napjával megvalósult – vámúttá nyilvánításához, valamint a nemzetközi személy- és áruforgalom számára határátkelőhely létesítéséhez számos tárgyalást és egyeztetést kellett lefolytatni, másrészt jogszabályi kötelezettségből adódóan biztosítani kellett a különböző státuszú utasok szétválasztásával és meghatározott számú közlekedési folyosó kialakításával a fogadó épületben az előírásoknak megfelelő határátlépést.
Mára elmondható, hogy a közeljövőben lezáruló önkormányzati ciklusra tervezett és elvégzett beruházásokkal létrejöhetett egy rendszeres járatok fogadására alkalmas repülőtéri infrastruktúra.
Ennek köszönhetően 2004 júniusától újból beindult a debreceni repülőtér charterforgalma, melynek egyre dinamikusabb bővüléséhez azonban elengedhetetlenné vált további beruházások megvalósítása.
A Városfejlesztési Főosztály intézésében 2005-2006. években a Debreceni Nemzetközi Repülőtéren az alábbi fejlesztések valósultak meg:
• a repülőtér betonfelület fordulóíveinek szélesítése és infrastruktúra tervezése (60 millió Ft támogatás, Regionális Fejlesztési Tanács),
• a Repülőtéri Fejlesztési Program (elnyert támogatás 220 millió Ft, Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal) keretében a kiszolgáló épület felújítása és a biztonságtechnikai kerítés építése, valamint a betonszerkezet korszerűsítése (betonfelület javítás, beton hézagél javítás, hézagjavítás, betontábla csere gyorsbetonnal, betontábla csere zúzottkőbetonnal, vízelvezető folyóka acélrács csere beton fedlappal, vízelvezető folyóka betonelem csere, beton aszfalt dilatáció készítés), továbbá
• egységes irányítóberendezés létesítése, repülés irányítási rendszerének korszerűsítése.
Mindhárom beruházásra közbeszerzési eljárás lefolytatását követően került sor, a támogatási szerződés szerinti elszámolási határidő: 2006. december hónap.
Mindezeken túl, mivel a 2006-ra bejelentett tíz charterjárat utasforgalma számára nem volt elég parkolóhely, a fogadóépület előtti 220 férőhelyes parkoló hasznosításához olyan mértékű rehabilitáció – például a hangár elbontása – vált szükségessé, amely lehetővé teszi további autók tárolását. A június végén befejezett munka 18 millió forintba került, s az immár 245 darab várakozóhelyet jelenleg ingyen használhatják az utasok.
A kivitelező kiválasztását követően vagy ebben az évben vagy a jövő esztendő elején elkezdődhet még ugyanennyi személygépkocsi parkolóhely – valamint autóbusz parkolók – létesítése.
Át kellett építeni az irányítótornyot is, hiszen az épület leromlott állapota miatt elkerülhetetlen lett a komplett felújítása. Csaknem 110 millió forintért történt meg a víz-, gáz- és elektromos rendszer korszerűsítése, ugyanakkor új irodák és szociális helyiségek kialakítása vált szükségessé.
A régi irányítótorony alatti épület is megújult: ebbe már beköltöztek az utasbiztonsági ellenőrök, a fegyveres biztonsági őrök, a helikopteres mentőszolgálat tagjai, itt kapott helyet a pilótaváró és –pihenő, valamint a földi kiszolgálók irodája, s itt állomásoznak a tűzoltók is.
Magyarországnak a schengeni egyezményhez történt csatlakozása és a Debreceni Nemzetközi Repülőtér tavalyi 33 ezres utasforgalma miatt a fogadóépület átalakítása és bővítése is elengedhetetlenné vált. A bővítést követően a meglévő 1200 m2-es alapterület 3500 m2-re növekszik. A Schengeni Ellenőrző Bizottság 2006. június 24-én megtartott ellenőrzésén a terveket és a kivitelezés előrehaladott állapotát megfelelőnek találta. Az új terminálrész építését és átalakítását magában foglaló beruházásnak köszönhetően a repülőtér kapacitása jelentősen megnő mind a napi csúcsóra maximum, mind az éves utasforgalom kapacitás vonatkozásában, így a repülőtér alkalmassá válik az akár évi 150-200 ezres utasforgalom kezelésére is.
Az épület közelében két térvilágító torony telepítésére is sor került, mely lehetővé teszi, hogy a sötétedés utáni órákban nappali világossággal tudják fogadni a gurulóút végén, az épület előtt az érkező gépeket.
2006 júniusában döntött továbbá a Közgyűlés – a 2006. évi beruházási tervben szereplő projektek mellett – az Airport Debrecen Kft. által szükségesnek tartott három új beruházás, konkrétan az alábbi fejlesztések megvalósításáról:
• parkoló építés II. ütem,
• az üzemi terület elektromos rendszerének korszerűsítése I. ütem, valamint
• a repülőtéri katasztrófavédelmi szint növelése érdekében földből készült fedezékek bontása.
A Debreceni Vagyonkezelő Zrt-vel, az Airport-Debrecen Kft-vel, a Polgári Légiközlekedési Hatósággal, az egyes légitársaságokkal (Malév Rt., OLT GmbH, Sky Alliance Rt.) folytatott tárgyalásoknak, továbbá
• a repülőtér fejlesztéséhez benyújtott pályázatoknak, ezen belül is
• a Magyar Terület és Regionális Fejlesztési Hivatal által – a kiemelt térségi programok finanszírozására elkülönített fejezeti kezelésű előirányzatból – biztosított, valamint
• az Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács által nyújtott vissza nem térítendő támogatásoknak,
• s végül, de nem utolsósorban az önkormányzat részéről történt igen jelentős saját forrás vállalásának köszönhetően a tavaly májusban Debrecen és a németországi München között elindult menetrendszerű légi forgalomban a 29 hetes nyári időszakban több mint kétezer utas vett részt, s idén májustól a cívisvárost már Budapesttel is menetrendszerű járat köti össze. Átlagosan minden járatra legalább tíz utas vált jegyet, s ez annak tükrében, hogy jelenleg már napi két járat közlekedik, igen jó eredménynek számít.
A tavalyi 33 ezres utasforgalmat tekintve a 2006-os évben szintén forgalombővülés várható az újabb charter célállomások beindításával. Az utazási irodákkal történt egyeztetések alapján még több, közkedvelt üdülőhelyet lehet elérni közvetlen repülőjárattal Debrecenből. Az idei évben az eddigi sikeres utak mellett Krétára, Mallorcára és a bulgáriai Burgaszba is indulnak járatok.
A forgalom dinamikus növekedésével a tavalyi adatokhoz viszonyítva a 2006-os évben várhatóan újra megduplázódik a repülőteret igénybevevő utasok száma, vagyis meghaladhatja a 60 ezer főt.
Az eddigi eredmények ellenére a légikikötő fejlesztési üteme nem állhat meg, hiszen a cél az, hogy a Debreceni Nemzetközi Repülőtér alkalmas legyen a jövőben kielégíteni mind a nemzetközi egyezményekben foglalt igényeket, mind a folyamatos téli-nyári, naponta 5,30-24 óráig történő járatüzemeltetés feltételeit.
A repülőtérre vezető út menti – már megkezdődött – területrendezés révén például kiválóan hasznosítható terület jön létre, ahol a későbbiekben várhatóan olyan vállalkozások telepedhetnek meg, melyek utas- és teherszállítási igényeikkel növelhetik a repülőtér forgalmát.
Az új ipari parknak a repülőtér közvetlen közelébe történő tervezésén túl az Önkormányzat hosszú távú elképzelései között egy kelet-európai légi csomópontként működő légikikötő szerepel, melynek megvalósulása esetén Debrecen igazi – Kelet- és Nyugat-Európa légi forgalmát összekapcsolni képes – regionális központtá válna.
Összegzésképpen, a beszámolási időszak eseményeit áttekintve megállapítható, hogy a debreceni repülőtér fejlesztésére irányuló feladatok végrehajtására az Önkormányzat szándékainak megfelelően került sor.
Tanácsnoki minőségemben a beszámolóban rögzített tárgyalásokon, megbeszéléseken részt vettem, illetve a már említett szervekkel együttműködve folyamatosan figyelemmel kísértem, koordináltam a hatékony és gazdaságos üzemeltetés érdekében hozott intézkedések teljesülését.
Debrecen, 2006. július 27.
Győri Gyula
tanácsnok