Az önkormányzatok többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságok közfeladat-ellátását ellenőrzi az Állami Számvevőszék, így lezárult a Debreceni Közlekedési Zrt. ellenőrzése. Az önkormányzati társaságok számvevőszéki ellenőrzésére 2011. január elseje óta van törvényi lehetőség, korábban az ÁSZ sosem ellenőrizte ezeket a gazdálkodó szervezeteket.
Az Állami Számvevőszék rajta tartja a szemét a nemzet vagyonán. Ezt jól mutatja, hogy 2012-ben nyilvánosságra hozott szinte valamennyi jelentés érintette a nemzeti vagyon kérdését, valamint számos olyan ellenőrzés van jelenleg folyamatban, amely a vagyongazdálkodást veszi górcső alá.
Az önkormányzatok esetében az ÁSZ a pénzügyi helyzet és a belső kontrollrendszer értékelésén túl a vagyongazdálkodására is kiemelt figyelmet fordít. Ehhez kapcsolódnak a 2012-ben indított, az önkormányzatok többségi tulajdonában levő gazdasági társaságok közfeladat-ellátására irányuló ellenőrzések is.
2011. előtt nem volt lehetőség az önkormányzati társaságok ellenőrzésére
Törvényi előírás alapján az ÁSZ évente ellenőrzi az állami tulajdonosi joggyakorlást. A terület jelentőségére tekintettel ezen felül az állami és önkormányzati tulajdonú társaságok, az állami tulajdonban levő intézmények, valamint az önkormányzatok vagyongazdálkodásának ellenőrzése is az ÁSZ látókörébe került. Ezek a területek korábban fehér foltként jelentek meg az ÁSZ ellenőrzési térképén, sosem járt számvevő például az önkormányzati társaságoknál.
A terület jelentőségét mutatja, hogy az Országgyűlés 2011. január elsejétől, vagyis már fél évvel az új számvevőszéki törvény hatályba lépése előtt kibővítette az ÁSZ ellenőrzési jogkörét, lehetőséget teremtve a közfeladat-ellátásra és vagyongazdálkodásra irányuló ellenőrzések megindítására.
A törvénymódosítás után azonnal megindult a BKV ellenőrzése
Elsőként a Fővárosi Önkormányzat ellenőrzéséhez kapcsolódva a BKV ellenőrzését kezdték meg a számvevők, feltárva a budapesti közlekedési vállalat csőd-közeli helyzetének okait, hangsúlyosan felhívva a figyelmet, hogy a folyamatos veszteséget termelő BKV komolyan veszélyezteti a Főváros gazdálkodását, pénzügyi egyensúlyát.
Az ÁSZ ellenőrzési tapasztalatai egyértelműen alátámasztják, hogy nem lehet felelősen értékelni a pénzügyi folyamatokat és egyensúlyi helyzetet a vagyon vizsgálata nélkül. Könnyen belátható, hogy nem mindegy, ha a pénzügyi helyzet javulása a vagyon felélésével, vagy épp a nyújtott közszolgáltatások rovására megy-e végbe, különös tekintettel a kötelező feladatok ellátására. Az sem mindegy továbbá, ha egy adott önkormányzat látszólagos pénzügyi egyensúlya a tulajdonában lévő társaságok eladósodása mellett jön-e létre.
A DKV ellenőrzése
A Debreceni Közlekedési Zrt. (DKV) 2000-ig 100%-os önkormányzati tulajdonban volt, majd a debreceni önkormányzat 100%-os tulajdonát képező Debreceni Vagyonkezelő Zrt. (DV) lett a tulajdonosi joggyakorló. Az ellenőrzött időszakban (2008-2011. évek és a 2012. év I-III. negyedévei) az önkormányzat a DV-n keresztül közvetetten felügyelte a DKV működését és vagyongazdálkodását.
A debreceni közgyűlés a helyi közlekedés megszervezéséről és a fizető várakozóhelyek üzemeltetéséről az előírások figyelembevételével döntött, és ezt megfelelő szerződésekben szabályozta. Debrecenben az autóbusz közlekedést 2009. június 30-ig a Hajdú Volán biztosította. A városi közgyűlés ezt követően a feladat ellátással - a szabályosan lebonyolított pályázat nyertesét - a DKV vezette Cívisbusz Konzorciumot bízta meg - áll az ÁSZ jelentésében.
A DKV az önkormányzat által számára meghatározott feladatokat - a közösségi közlekedés biztosítását, a közszolgáltatási szerződésekben előírt menetrendszerinti személyszállítást - a szakmai beszámolók alapján a rendelkezésre álló erőforrások felhasználásával teljesítette. A debreceni önkormányzat nem élt a közszolgáltatási szerződésekben rögzített jogkörével, a DKV közszolgáltatási feladatellátását és a szolgáltatási színvonalat nem ellenőrizte. A közlekedési társaság 2008 és 2011 között a szakmai beszámolókat elkészítette, azonban azokat a közszolgáltatási szerződésekben foglaltak ellenére a Debreceni Közgyűlésnek nem mutatták be.
Górcső alatt a gazdálkodás
Az önkormányzat a közösségi közlekedés közfeladat-ellátásához a DKV-nak alapításkor 865 millió forint értékben biztosított közvagyont (járművek, épületek, műszaki létesítmények). Ezen túlmenően az ellenőrzött időszakban összesen 1 milliárd 622 millió forint működési és fejlesztési célú forrást nyújtott a társaságnak közfeladat-ellátásra. Emellett hitel felvétele is szükségessé vált. A DV, mint tulajdonosi joggyakorló a DKV-nál 2011-ben két lépésben összesen 2 milliárd 70 millió forint tőkepótlást hajtott végre.
A DKV minden évben veszteséges volt, ez 2010-ben és 2011-ben az 1 milliárd forintot is meghaladta. A DKV eredményességét alapvetően befolyásolta, hogy 2009-től a közösségi közlekedés bevétele elmaradt a tervezettől. Ennek okaként a gazdasági környezet hatásait, a menetjegyek iránti fizetőképes kereslet csökkenését, a kerékpárutak kiépítése miatt a közösségi közlekedés igénybevételének visszaesését, valamint a bérletvásárlási szokások módosulását jelölték meg.
A 2009 júliusától ellátott autóbuszos személyszállítás vesztesége döntő mértékben befolyásolta a DKV eredményességét. A veszteség kialakulásában a tervezett bevételek elmaradása mellett meghatározó volt az autóbuszokért fizetett bérleti díj és a gázolaj üzemanyagköltségek emelkedése. A veszteségek mérséklése érdekében a DKV viteldíj emeléseket, menetrend módosításokat kezdeményezett az önkormányzatnál, melynek korlátjaként - az előírt inflációt nem meghaladó áremelésen túl - a fogyasztói szokások és a fizetőképes kereslet megváltozását, valamint az utaslétszám visszaesését vette figyelembe az önkormányzat.
A 2-es villamos beruházás
Az ellenőrzött időszak legjelentősebb beruházása a 2-es villamos kivitelezésének megkezdése volt. A beruházás le nem vonható áfával számított összköltsége a 2008 decemberi támogatási szerződés alapján 17 milliárd 695 millió forint volt, melyből a támogatás összege 15 milliárd 762 millió forintot tett ki. A támogatás összege 2011-ben a támogatási arányok módosulása miatt 16 milliárd 58 millió forintra emelkedett.
A beruházás átadásának várható időpontjaként a közbeszerzési eljárások elhúzódása és a pályaépítés jogvitái miatt 2010 helyett 2014-et határozták meg. A DKV a számviteli nyilvántartásokban elkülönítve, szabályszerűen tartotta nyilván az önkormányzati, az állami és az EU-s támogatásokat és forrásokat.
Az ellenőrzés megállapításai alapján az ÁSZ a debreceni jegyzőnek, illetve a DKV vezérigazgatójának tett javaslatokat.